December... Sok minden juthat róla az eszünkbe: hóesés, advent, karácsony, szilveszter. Na de tudjuk-e, hogy milyen elnevezései vannak még, mik a jeles napok, népi megfigyelések? Következő cikkem most erről fog szólni.
A decembert sok néven illetik, mint Szent András hava, Télelő, Álom, Szentkarácsony, de a Disznóölő hava is köznyelven forog még az ország néhány vidéki területén, bár igaz, ezek főként az idősek beszédében lelhetőek már csak fel. Neve a latin decem ("tíz) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A nyelvújítók fagylárosnak nevezik, a magyar népi kalendárium karácsony havának. Sok világnap is kötődik a hónaphoz, a mai például: az AIDS világnapja, a békéért bebörtönzöttek napja, magyar rádiózás napja, erdélyi magyarság gyásznapja, úttörők napja. Ebben a hónapban van még a rabszolgaság felszámolásának napja, a fogyatékos emberek nemzetközi napja, bányásznap, a gazdasági és szociális fejlődés világnapja, Szent Miklós emléknapja, nemzetközi polgári repülés napja, emberi jogok napja, Nobel-díja átadásának napja, UNICEF születésnapja, Luca napja, hűség napja, magyar kórusok napja, kisebbségek napja, emigránsok napja, szenteste, karácsony napja, Szent István vértanú ünnepe, karácsony másnapja, aprószentek napja, magyar kártya napja és Szilveszter napja (természetesen a lista még hosszabb).
Ez a hónap a megbékélés, a pihenés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit, akinek jutott belőle.
A hónap első napjaiban tartották meg köszönetként az első ünnepet Bona Dea ("Jó Istennő") tiszteletére, más néven Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása volt. December közepe táján kezdődött a latiumi földművesek istenének, Saturnusnak az ünnepi hete. Mivel decemberre minden jelentősebb paraszti munka befejeződött, a falusi nép méltóképpen köszönthette égi gazdáját.
Saturnalia: eredetileg falusi ünnepségsorozat volt, s több elkülöníthető ünnepből állt. Az ősi falusi ünnepek közé tartoztak a Feriae Sementivae (Vetési ünnepek) és a Consualia (a vetés befejezését követően Consus isten tiszteletére tartották).
Szent András hava:
Joggal tehetjük fel a kérdést, miért is hívják Szent András havának, hiszen András-nap november 30-án van. Valójában azért, mert az időjárás ekkor fordul télire, és a húst biztonságban lehet tárolni már. Az András-nap amellett, hogy vele zárul a november, egy új időszak, a disznóvágások kezdetét is jelenti. A hagyományok szerint András-nap és karácsony között, illetve szilveszter után egészen addig lehet megejteni a vágást, míg zord az idő. Faluhelyen még ma is nagy eseményként tisztelik ezt a rítust. Ritka dolog, amikor egy hagyomány divattá válik. Talán a disznótort is csak a pálinka segítette ehhez hozzá, de a lényeg, hogy maga a szokás, dacolva a XXI. század trendjeivel, fennmaradt, és a tányérra továbbra is pótolhatatlan finomságok kerülnek.
Ilyenkor összegyűlik a rokonság és a barátok, de a szomszédok is tiszteletüket teszik. A hajnali munka, némi reggeli falat és pár kupica pálinka fogyasztása után már kezdetét is veszi. A pálinka fogyasztásának szimbolikus jelentése van, hiszen áldomást ad a vágás sikerére. Amíg a böllér és segítői az állat körül tevékenykednek, addig a gazda feladata a munkában résztvevők folyamatos "jóltartása", borral és pálinkával való kínálása. A figyelmes módon ellátott segítők kezei közül egymás után kerülnek ki a finomságok. Az abált szalonnán, hurkán, kolbászon, disznósajton kívül az asszonyok a kisebb húsokból frissensülteket készítenek, a nagyobb, egész húsokat pedig formára darabolják, füstölik és tartósítják.
Mivel manapság csak ritkán lehet része az embernek ilyenben, illetve a városiak alig jutnak hasonló élményhez, így az elmúlt évtizedekben valóságos üzletté vált a disznóvágás. A különböző rendezvényszervező cégek kínálatában egyre gyakoribb, hogy programként ajánlják kisebb és nagyobb csoportok számára.
Népi megfigyelések:
Ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős.
Téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot hoz.
Fehér karácsony, fekete húsvét.
Lucskos karácsony rossz nyár, rossz termés.
Meleg karácsony, hideg tél.
Ha karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati szél fúj, emberhalál, ha déli szél fúj, betegség, ha északi szél fúj, akkor pedig jó esztendő várható.
Decemberi napokhoz kapcsolódó szokások:
December 1: ekkor fogják be a karácsonyi pulykát hízni. Időjárás tekintetében úgy tartják, ha ezen a napon fúj a szél, akkor 40 napi szeles időnk lesz.
December 3: Disznóölő Szent Ferenc napja. A Dunántúlon ekkor vágták le a disznót, és dolgozták fel a húsát, hiszen elég hideg az idő ahhoz, hogy a hús kifagyjon.
December 4: a Borbála-napi hiedelemszokások Magyarországon szórványosan terjedtek csak el. Ilyen volt a női munkatilalom. Ezen a napon nem mehettek fonóba a lányok, asszonyok, nem varrhattak, de még csak söpörni sem söpörhettek, javasolt munka csak a borfejtés és tollfosztás volt. A női látogató ezen a napon nem hoz szerencsét a vendéglátó házára, de az ajándékozás és kölcsönadás is távol tartja azt. A boszorkányok elől el kellett rakni minden ruhát, hiszen ekkor szerezték be a rontáshoz szükséges darabokat. A hajadon lányok ezen a napon vízbe raktak egy cseresznyefaágat, és úgy tartották, ha karácsonyra kinyílik, hamarosan férjhez mennek. Szent Borbála, ki hitéért halt mártírhalált, a tüzérek és bányászok védőszentje.
December 6: Szent Miklós napja. A püspök a IV. században élt, akit a diákok, gabonakereskedők, révészek pártfogójaként ismerhetünk. Hazánk falvaiban a Mikulás-napi ajándékozási szokás a XX. század elejére tehető. A Miklós-járás eredetileg egy középkori diákhagyomány volt. Európa-szerte elterjedt, hogy Miklós püspök az ünnep előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyerekek vannak, hogy imádkozzon, vizsgáztassa őket, és mindegyiket tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazzon.
December 13: Luca napja. Szent Luca a szembetegek, az utcanők és a varrónők pártfogója. Hazánkban a legszigorúbb munkatiltó nap a lányoknál, asszonyoknál. Az ország nyugati részében ezen a reggelen "kotyolni" jártak a kisfiúk, akik hozott szalmára vagy fadarabra térdelve mondták el köszöntőjüket. A háziak kukoricával öntik le a köszöntőket, a fiúk szalmával "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy azok a következő évben jól tojjanak, és a gyerekek ajándékokat kapnak. Sötétedéskor beállítottak a lucák: fehér lepedőben, belisztezett arccal jöttek a legények a lányokat ijesztgetni, hogy kiverjék azokból a rossz szellemet, és egészséget, mértékletességet kívánjanak nekik. Ezen a napon szerelmi és időjóslásokat is csináltak.
December 21: Tamás napja. Az apostol az evangélium szerint kételkedett Jézus feltámadásában, így ő Hitetlen Tamásként vonult be a vallásos történelembe. Amelyik sertést ezen a napon vágtak le, annak a hája, a Tamásháj nem avasodik meg, és gyógyításra is alkalmas, kisgyermekek kiütéseinek bekenésére alkalmazták. Egyes vidékeken a disznó háját egy illatos kerti növény összetört leveleivel keverték össze, melynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Ezen a napon reggel frissen esett hó békés, boldog karácsonyt ígér.
December 24: Ádám és Éva napja, az adventi időszak utolsó napja. Régen a legények énekeltek Jézus születése miatt, és áldott karácsonyt kívántak. A köszöntés után sokan elmentek az éjféli misére, majd hazamentek, áldott ünnepeket kívántak egymásnak, így jelezték, hogy megkezdődött az ünnep, és egyben a pihenés időszaka. A következő két napban rokonokat, barátokat látogattak meg. Az ünnepi asztalra töltött káposzta, sült hús és kalács került ebédre.
December 25: Karácsony napja. Ez a család ünnepe, és dolgozni sem lehetett, csak a legszükségesebb teendőket végezhették el. Tilos volt a kölcsönadás, mert az kivitte volna a szerencsét a házból. Kora reggel regősök járták végig az utcákat, a lányos házakat keresték fel, és farsangi esküvőre hívták össze a fiatalokat. A regősök általában vízkeresztig járták a falvakat. Székelyföldön "megéneklik" egymást a nagycsalád különvált tagjai, énekes köszöntővel keresik fel az "öreg házat", s ellátogat ilyenkor a haraggal kiszakadt rokon is a szeretteivel.
December 26: István napja, Karácsony másnapja. Államalapító Szent István királyunk Jézus Krisztus kortársa és tanainak hirdetője, aki a keresztény tanításokért áldozta fel életét. Ellenségei megkövezték, így lett a keresztény egyház első vértanúja. Hozzá fűződik a regölés, mely a magyarság egyik legarchaikusabb szokása, egyben a téli napforduló ősi emléke. A legfontosabb része a termékenységvarázslás, melynek során a ház népének bőséget, jó termést és termékenységet kívántak.
December 27: Szent János evangélista ünnepe. A borszentelés szokása kapcsolódik ide. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, mellyel beteg embereket és állatokat gyógyítottak. A XVIII. századig Karácsony harmadnapja volt.
December 28: aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. Sok helyen szokás volt, hogy a legények korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy szépek és egészségesek legyenek. A lányok szalagot kötöttek a korbácsra, az édesanyák becsomagolt húst adtak a legényeknek, amit később kocsmában megfőztek. A vacsora során a legényeket felavatták, hosszú beszédek kíséretében, mely összekapcsolta a betlehemi gyerekgyilkosság történetét a legénnyé avatás tényével. A keresztapák leöntötték a legényeket egy pohár borral, amit ivászat követett. Az újdonsült legényeket elvitték látogatásra egy-egy lányos házhoz, ahol elnézően mosolyogtak az ifjúra.
December 31: Szilveszter napja. A szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek szerencséjét, egészségét, a bő termést és az állatállomány szaporaságát. A néphit szerint az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei azonosak is lehetnek. Az éjféli zajkeltés, csengőzés arra szolgált, hogy mindenki felébredjen, és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, valamint arra, hogy a nyáj az új év beköszöntésével a másik oldalra forduljon, így egészségesek és termékenyek legyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése