Nemrég olvashattatok a Japán szilveszterről, én pedig most hoztam nektek információkat az itthoni szokásokról. Jó olvasást!
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös célja az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének, és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a sokáig tolódott. Volt idő, amikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ra. Csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült a mostani időpontra.
Az évkezdő újévi szokások nálunk, éppúgy, mint más népeknél, főként abból a hitből alakultak, hogy az év kezdetén végzett cselekmények maguk után vonják ezeknek a cselekményeknek a későbbi megismétlődését. Ami az év első napján történik, az a néphit szerint később, az év során újra megismétlődik. Az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni: vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az új évbe, minden jót kívánnak egymásnak.
Szokások:
- Ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, az új esztendőben sem lesz hiány, tehát hagyjunk ételt a hűtőben és a kamrában.
- Nem szabad baromfihúst enni, mert hátrakapja a szerencsénket.
- A hallal is jobb óvatoskodni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz, máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a házak szerencséje.
- A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
- Régi szokás a kenyérszegés, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
- Újévkor fokhagymakalendáriumokat készítenek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósolnak. Például tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, esős vagy havas.
- A lányok mindenféle mágikus praktikával azt igyekeznek megtudni, ki lesz a férjük.
- Az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. Ennek az oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése vagy csak az általános ünnepi féktelenség. Azt is mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háború idejére megy vissza, szilveszterkor a szoboszlói asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, és az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket.
- Hazánkban disznót kell enni, mert az a házba túrja a szerencsét.
- Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntő énekeket is, melyekkel házról házra mennek az üdvözlők.
- Tilos a szemetet kivinni újévkor a házból, mert kidobjuk vele a jövő évi szerencsénket. Tilos mosni is, de főleg teregetni (halálozásra utal), nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
- Meg kell fontolni, kit engedünk be elsején először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők éppen ellenkezőleg (a cikkíró kikéri magának).
- Azt is jó átgondolni, mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ezt egész évben.
- Újév első napján lencsét szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre. Gyakori az újévi malac, ami kitúrja a szerencsét. Ilyenkor sem tanácsos baromfit enni. Aki halat szeretne, az a farkánál kezdje el a fogyasztást, nehogy elússzon a szerencséje.
- Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő lesz. Az északi szél, hideg, a déli enyhe telet hoz.
- Kora reggel friss vízben mosakodjunk, hogy egészségesek maradjunk. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, az "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
- Nem szabad orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert betegséggel töltjük majd a következő évet.
Magyar szokások:
- Sokan mandulát vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő évben.
- Az egész kenyeret szegjük meg, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
- Ne vigyünk ki semmit a házból újév napján, mert "elszáll a tehén haszna".
- A Dunántúl egyes részein tollaspogácsát sütöttek. A pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
- Vidéken szokás a nyájfordítást, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
- Igyekeztek tartózkodni a veszekedésektől, házi viszálykodáskor. A házi munkák a család egy tagjainak halálát is hozhatják.
Akkor mit is együnk?:
- Malacsült: előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. A megszokott, sertéshúsból készített ételek, például a rántott hús, szóba sem jöhet, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Ezeknek az értéktelennek tartott, olcsó húsfélének a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szenteltek.
- Lencse: több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezéskor kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét, például a köles vagy rizs.
Mi is az a vízkereszt?:
Magyar neve a görög Hagiasmos nevet jelenti, a katolikus népek általában az Epiphania vagy háromkirályok napja elnevezések nemzeti formáját használják. Egy XI. századi egyházi forrás mutatja, hogy a január 6-i vízszentelést nálunk "görög módra" hajtották végre. A külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.
