Mióta kijártam az általánost és végeztem a gimnáziumban, ritkán fordul elő, hogy nyelvtanórán találom magam. Ez még nem lenne baj, de sajnos felejtek is sokat, és amit korábban nem sikerült megtanulnom, az magától nem fog csak úgy beleszállni a fejembe. Minden problémámra pedig a különféle szövegszerkesztő programok helyesírás-ellenőrzője sem nyújt megoldást.
Az egyik, ami sosem volt teljesen tiszta, az a külföldi nevek ragozása. A legtöbb helyen ez nem is lenne gond, de ide a suliba rengeteg külföldi, illetve különlegesen hangzó nevű diák jár. A legtöbb esetben hangzás alapján szoktam eldönteni, hogyan írjam, de erre is van szabály.
A legfontosabb dolog, hogy tudjuk, ki hogyan ejti a nevét, ugyanis ettől függ, hogyan kell ragozni. Ha máshogy ejtjük, ahogy írjuk (például az utolsó hangot nem ejtjük), akkor kötőjellel kell ragozni.
Persze nem intézem el ennyivel a dolgot, nézzünk néhány példát, hogy világosabb legyen a dolog.
Magánhangzóra (amit ejtünk) végződő nevek
Runa - Runával, Runát, Runának, Runához
Keiko - Keikóval, Keikót, Keikónak, Keikóhoz
Amint az a példákon is látszik, nem használunk kötőjelet, anélkül illesztjük hozzá a ragokat, de a végén lévő magánhangzó ejtéskor megnyúlik (kivétel u és i esetén), ezt jelöljük is.
Magánhangzóra (nem ejtett) végződő nevek
Rose (ejtsd: róz) - Rose-zal, Rose-nak, Rose-t, Rose-hoz
Brigitte (ejtsd: bridzsit) - Brigitte-tel, Brigitte-nek, Brigitte-et, Briggitte-hez
A szó végi néma hang miatt kötőjelet használunk az ilyen neveknél.
Mássalhangzóra végződő nevek
David - Daviddel, Davidnek, Davidet, Davidhez
Semmi dolgunk nincs velük, úgy illesztjük hozzá a ragokat, ahogy magyar neveknél is tennénk. Egyedül a -val, -vel ragoknál bizonytalankodhatunk, de ekkor is csak arra kell figyelnünk, hogyan ejtik a nevet. Kötőjel nélkül hozzáillesztjük azt a hangot, amit ejtünk (ez például c esetén a legtöbbször k).
Eric - Erickel, Ericnek, Ericet, Erichez
Előfordulhat, hogy a név s betűre végződik, amit a legtöbb esetben sz-nek ejtünk. Ez nem jelent számunkra semmi változást, továbbra is kötőjel nélkül a megszokottak szerint ragozzuk a nevet. A -val, -vel esetén sem hosszú sz betűnk lesz, hanem egy s és egy sz. Így:
Rufus - Rufusszal, Rufusnak, Rufust, Rufushoz
Találkozhatunk dupla mássalhangzóra végződő nevekkel is, ilyenkor szóba jöhet a kötőjel, de csak akkor, ha a hozzájuk kötött rag ugyanazzal a betűvel kezdődik, amivel a név végződik, vagy, ha túl sok azonos betű lenne egymás mellett. Utóbbi a dupla s esetén fordulhat elő. Ilyenkor a két s után kötőjellel fogjuk kirakni az sz betűt.
Katniss - Katniss-szel, Katnissnek, Katnisst, Katnisshez
Lynn - Lynn-nel, Lynn-nek, Lynnt, Lynnhez
X, Y végű nevek
Alex - Alexszel, Alexnek, Alexet, Alexhez
Lily - Lilyvel, Lilynek, Lilyt, Lilyhez
A legtöbb esetben az y-t j-nek vagy i-nek ejtjük, így ezeket a korábbi szabályok alapján ragozzuk (kötőjel nélkül). X esetén sincs kötőjel, és -val, -vel esetén a v sz-ként hasonul.
Speciális ejtésű nevek
Gérard (ejtsd: zsérár) Gérard-ral, Gérard-nak, Gérard-t, Gérard-hoz
Előfordulhat, hogy olyan névvel találkozol, amit teljesen máshogy kell ejteni, mint ahogy írják (főleg francia évfolyamtársaid esetében futhatsz ebbe a problémába). Ezekben az esetekben kötőjellel ragozzuk a nevet.
Remélem segítettem ezzel a kis összefoglalással. Írjatok sokat, és mindig érdeklődjétek meg, ki hogyan ejti a nevét. ;)
