Talán még emlékeztek rá, hogy decemberben hoztam nektek pár vicces angol mondatot, amiket kimondva rájöhettetek, hogy valójában magyar mondatok, angol szavakkal leírva.
Ilyen mondatokat bárki alkothat, akinek kellően pihent hozzá az agya...
A mai cikkem nem teljesen ilyen jellegű, viszont itt is az angol és a nyelvből adódó furcsaságok kerülnek terítékre.
Kerestem pár angol mondatot, amit magyarok mondtak, de kissé hibásra sikeredtek. Azoktól, akik nem beszélnek angolul pedig elnézést kérek, remélem, azért számukra is érdekes lesz ez a cikk.

Akár magatokat is tesztelhetitek, ti vajon jól fejeznétek-e ki magatokat? Az alábbiakban előbb egy szituációt, majd az abban elhangzó angol mondatot láthajtátok. A magyar fordítást is beillesztettem a legtöbbnél, apróbetűvel, hogy előbb azért gondolkodjatok el, ti is így mondanátok-e? Esetleg miért helytelen a mondat.
Lejjebb pedig, találhattok majd egy kis  magyarázatot is, hogy aztán ti ne kerüljetek kellemetlen helyzetbe, mint az ezeket a mondatokat használó személyek.

1. Miért zárta ki a kamara azt az orvost, aki az alábbiakat mondta:
   She looked terribly ill, so after I examined her I suggested going to bed.
   (Szörnyen betegnek látszott, ezért miután megvizsgáltam javasoltam, hogy feküdjünk le.)
2. Miért mosolyogták meg azt a magyart Angliában, aki így kért elnézést a késésért:
   I'm sorry I'm late, my car had a defect on the way.
   (Elnézést a késésért, az autómnak elmezavara lett út közben) 
3. Miért hívtak mentőt ahhoz az emberhez, aki egy reggelen így sóhajtott fel munkahelyén:
   'I was searching my dog all night, I'm so tired.'
   (Egész éjjel a kutyámat motoztam nagyon fáradt vagyok.)
4. Miért fordultak el a családcentrikus angolok attól a külfölditől, aki ezt mondta:
   I'm afraid I can't visit you until my grandmother is ill.
   (Attól tartok nem látogathatlak meg, amíg a nagyi beteg nem lesz.)
5. Szerinted hol a hiba az alábbi mondatban: 
   It's sure he will marry her. 
6. Miért nézett értetlenül az az angol professzor, akit egy ingerült magyar diák így kért számon: You told us the date of the exam too late. This was not correct!
   (Későn mondta el a vizsga időpontjait. Ez nem volt megoldás.)
7. Miért hívták Münchausen-nek azt a magyart Angliában, aki így szólt:
   My grandfather bought a book from Shakespeare, and I still have it.
   (A nagypapám vett egy könyvet Shakespeartől (személyesen), és még mindig meg van.) 
8. Miért bukott meg történelemből az a diák, aki az alábbi kijelentést tette:
   Elizabeth I. has been the ruler of England for nearly 45 years.
   (I. Erzsébet közel 45 éve uralja - irányítja - Angliát.) 
9. Az alábbi két mondat közül melyik jár több éves börtönbüntetéssel:
   He tried to avoid taxes./ He tried to evade taxes.  
10. És végül; miért lincselték meg azt a lelkes turistát, aki így kiáltott fel a londoni tömegben:
    God shave the queen!  (Isten borotválja meg a királynőt!)

No nézzük akkor szép sorban, hol mi történt :)

1.  Az első mondatban a "suggested" ige után az -ing alak azt fejezi ki, hogy a beszélő is részt vett a cselekvésben. Tehát az orvos ajánlatott tett a betegnek, nem pedig a beteget küldte pihenni.
2. Az, amit mi magyarul defektnek hívunk, az angolban puncture a defect sajnos csak az elmebeli képességeket jelöli.
3. A seaching something az bizony motozni, ha keresel valamit, akkor search(ing) for-t ajánlott használni.
4. Nem mindegy, mikor milyen kötőszót használunk, bár mi az until-t is amígnak fordítjuk ebban a mondatban a while a megfelelő. Akkor ugyais azt jelenti: amíg a nagyi beteg.
5. Az It's sure, nem létezik. Van I'm sure, és It's certain. A fenti mondatban ebből a kettőből lett egy keverék.  
6. A correct - megint csak magyarul értelmes lehet, angolban viszont legfeljebb a vizsgájára kaphatja kommentnek az ember, hogy 'correct' kifejezve, hogy jók a megoldásai. Ebben a helyzetben, az 'This was not fair.' fejezné ki, amit a mondat használója szeretett volna - hogy nem volt igazságos a professzor.
7. To buy a book from somebody - azt jelenti, hogy magától a szermélytől veszed meg a könyvet. Ha egy Shakespeare könyvet veszel egy boltban, akkor buy a book by Shakespeare-t kell használni. 
8. Itt az igeidő a nem megfelelő. A has been present perfect (befejezett jelen), ami bizony, mint a fordításban is látszik még a jelenben is tart. I. Erzsébet viszont már rég elhunyt. Sima múlt időben, esetleg a jelenleg uralkodó II. Erzsébettel jó lehetne, de ő meg már 60 éven is túl van.
9. Na itt nem írtam fordítást, mert őszintén ilyen tömören és jól nem tudnám kifejezni a különbségeket. Az első mondatban, úgy próbálja intézni az életét az illető, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen befizetnie. A másodikban viszont adót csal.  Az avoid és az evade szavakat tehát nem ajánlatos felcserélni, nehogy utóbbi miatt hibázva, börtönbe kerüljünk.
10. Itt egy kis kiejtésbeli baki történt. Egyértelműen God save the Queen! a helye, vagyis Isten óvja a királynőt- azonban, a helytelen kiejtés save (széjv) helyett a shave (séjv) komoly gondokat okozott. 

 Remélem tanulságos volt ez a pár szituáció és ti ezeket a hibákat már nem fogjátok elkövetni. Ha pedig tudtok hasonló vicces-félreérthető helyzetről, ne fogjátok vissza magatokat, osszátok meg velün kommentben. Akár más nyelvből is, hiszen nem csak angolul lehet bakizni!

Inedra Pote

Nedraaa! *Lerohanja a lányt és megöleli* Megengeded, hogy készítsek veled egy interjút?
Jesszusom Dash! Én is örülök neked! *Félig lerohanva bár de visszaölel* Persze hogy készíthetsz csak vooov, de fura!

Hol is kezdjem. Mondjuk a legelején. Hol születtél? Mesélsz nekünk egy kicsit a Bagolykő előtti múltadról?
Húha..*gondolkodva rágja a száját* Nos hát akkor nekem is nagyon az elején kell kezdenem. Igazából senki sem tudja de eredetileg Észak-Amerikából származom, néhány rokonunk költözött át Európába és körülbelül 3 éves koromban követtük mi is őket a szüleimmel. Így kerültem Erdélybe, de nyaranta visszajárok Oklahomába. *nosztalgikus mosoly ül ki az arcára* De 14 éves koromig fogalmam sem volt a képességeimről és a származásomról, mert mint utóbb kiderült cseroki felmenőim vannak.

Oklahoma az Egyesült Államok belső területén, középen van ugye? Arra még nem jártam. Szép hely? Jobb volt ott kint élni, mint Erdélyben?
Igen, a kontinens szívében van. A szüleim imádták, gyönyörű hely. De tudod mindig azt hallottam, hogy Erdélyben milyen kedvesek az emberek és mennyivel másabb a felfogás mint Oklahoma cityben. Valószínűleg a költözés miatt váltak el a szüleim. Ezektől eltekintve még mindig szívesen járok vissza a nagymamámhoz, tanulni pár új boszorkánypraktikát. *kacsint egyet*

Értem. Hogyan tudtad meg, hogy varázsló vagy?
Hát ez is egy fura sztori. Mikor megkaptam a levelem azt gondoltam, hogy haha milyen vicces, nem tudtam elképzelni, hogy ki szórakozhat velem. De mikor már a negyedik ugyanolyan levelet kaptam meg kezdett kissé gyanússá válni. Aztán végül a nagyi fülébe is eljutott a hír a vicces levelekről, és a legközelebbi találkozásunkkor leült és elmondott mindent, akkor tanította nekem az első Varázskörömet.

Vicces lehetett. Azóta már eltelt lassan 5 év és máris végzős vagy. Mik a terveid? Mi szeretnél lenni? 
Jajj ne is mondd. Túl gyorsan elszállt ez a pár év, ahhoz, hogy tudjam mi is akarok lenni ha "nagy leszek". Sokat gondolkodtam a kviddicsen, hiszen hellyel-közzel elsős korom óta csapattag vagyok, de valahogy nem az én világom. Úgyhogy két lehetőségem maradt. Vagy maradok Mestertanoncként, mint pálcakészítő, vagy pedig megyek vissza Oklahomába.



Mi miatt döntöttél úgy, hogy a kviddics nem a te világod? Hiszen nagyon ügyes vagy, te vagy a Levita sztárfogója.
Hát azért az túlzás, hogy sztárfogó. *Nevet fel zavartan* Tudod az van, hogy vannak nálam százszor jobbak. Vegyük példának Földessy Kristófot, nem ölök bele annyi időt és energiát, hogy érdemes legyen foglalkozni vele. Ezért gondoltam át alaposan, és a kviddics sajnos csak egy hobbi marad. Ráadásul fontolgatom, hogy felfüggesztem a dolgot egy kicsit és átgondolom mit is szeretnék.

Ezt sajnálattal hallom. A Levitának mindig is sztárfogó voltál és leszel is. Mi volt itt töltött éveid alatt a legjobb? Mire emlékszel vissza legszívesebben? Lehet ez bármi, esemény is.
Annyira imádlak titeket ás az egész csapatot! Fúha, rengeteg olyan helyzet van, amire boldogan fogok emlékezni évek múlva is, de ami a legszebb emlékem az az első győzelmem. *Vigyorog mint a tejbetök* Nagyon durva volt, hisz még csak pár hete voltam itt az iskolában, amikor az első meccsemre sor került, és az első győzelmemre is. Hihetetlen érzés volt elkapni a cikeszt, pláne hogy utána az egész ház ünnepelt!

Ezek a pillanatok tényleg annyira jók és kívánom, hogy egyszer legalább mindenki tapasztalja meg, hogy milyen is nyerni. Az meg végképp csodálatos, ha a csapattal közösen osztozunk a sikeren. Szerintem. Van más hobbid is?
Még ha valaki nem is szeret kviddicsezni, egyszer az életben tényleg próbálja ki! Nem nagyon...*ábrándozó tekintet és egy kis lefagyás után..* Vagyis hát a kviddicsen meg a cseroki varázslatok tanulásán kívül talán a kertészkedés. De ezek mind totál unalmas dolgok.. *neveti el magát*.

Én is szeretek kertészkedni. Szerintem nem is annyira unalmas, legalábbis a húgom hobbijához képest. *Felnevet, mert tudja, hogy ezért még kapni fog testvérétől* Szereted a sütiket? Mi a kedvenced?
Hát nem tudom..ha élvezi az ember akkor nincs baj. Sütiiiit? Dehogyis! Nem eszem édességet. *neki ez csak természetes* Vagy ez nagyon gáz dolog? Csak tudod...annyi egészségtelen bigyó van benne.

Egyáltalán nem gáz, bár az is igaz, hogy eddig nem sok ilyen választ kaptam. Köszönöm, hogy időt szántál rám és a blogra. ^^
Én köszönöm! *Elsunnyog a sütiimádók hordája elől*

*Megöleli búcsúként barátnőjét*

• Olló 
•  ragasztó, esetleg körömlakk vagy tűzőgép
• festék
• csomagolópapír
• csillámpor vagy szalag (nem kötelező) 
•  használt tárgy, amit megmentenétek
• Ha kell: kalapács, szögek

Medárd bezzeg mindig nyakig ment a vízbe, én meg kint aggódhattam, hogy visszajön-e még. De végül mindig kijött. ^^ A legmókásabb élményem ugyan már nem gyerekkoromban volt, de ennél viccesebbre nem nagyon emlékszem. Mikor megjelent a varázserőm, akkor az egyik fiú osztálytársam éppen piszkált, és már nagyon elegem volt belőle. Alapvetően nem tudnak kiborítani és haragudni sem szoktam senkire, de az egy kivételes eset volt. Megelégeltem a mindennapos piszkálást, és öntudatlanul sikerült fejbe vágnom az irodalom könyvemmel a terem túlsó végéből. Először megijedtem, hogy mi volt az, de utólag visszagondolva nagyon is vicces volt a dolog. ^^

Szép volt! ^^ Hány éves voltál, amikor megtudtad, hogy varázsló vagy? Hogyan kerültél a Bagolykőre?
Ekkor 13 éves voltam már, szóval eléggé későn derült ki, hogy van varázserőm. Eléggé ijesztő volt a családom számára, mivel 3 generációig visszamenően nincs varázsló felmenőm, és addig csak buta pletykának, családi mítosznak tartottuk azt, hogy a szépapámnak volt varázsereje. Aztán így visszagondolva nem tűnt lehetetlennek a dolog. ^^ Az idekerülésem pedig szerintem teljesen szokásos módon történt: megkaptam a levelemet, és jöttem.

Hogy teltek az eddigi éveid? Melyik tantárgy lett a kedvenced?
Békésen szerencsére. Általános iskolában sokat piszkáltak, a kis falu hátránya, hogy mindenki ismer mindenkit, és elég sokszor célkeresztbe kerültem. Nem szeretem a drasztikus változásokat, de nagyon jó volt új környezetbe, új emberek közé kerülni. A gemmológiát szerettem meg talán legjobban, érdekelnek a kövek és a hatásuk az emberre és a környezetre.

Azta, nagyon jó az érdeklődésed. Mi szeretnél lenni?
Uhm, nem igazán döntöttem még el. Túlságosan sok minden érdekel, de még van némi időm kitalálni, hogy mit is szeretnék majd csinálni. ^^

Azt súgták a madarak, hogy szeretsz énekelni és táncolni. Igaz ez? 
Igen, igaz, de rettenetesen szégyenlős vagyok, szóval soha nem fogjátok sem látni, sem hallani ezeket a dolgaimat. >.< *elpirul, legszívesebben elbújna valahova*

Én is imádok táncolni és énekelni is, szóval nem vagy egyedül. Milyen stílusú táncokat illetve zenéket szeretsz?
A zenei ízlésem olyan, mint az olvasásom, mindenevő vagyok. Nincs kifejezett kedvenc zenei stílusom, azt hallgatom, ami éppen tetszik. Táncban kedvelem a kortárst, de nem vetem meg a társastáncokat sem, ha véletlen akad hozzá partner, akinek nem félek megmutatni a tudásomat. Természetesen ez utóbbi nagyon ritkán fordul elő. *nevet*

*Kacsint a majdan ezt az interjút olvasó pasiknak* Ha már az evés is szóba került: Mi a kedvenc sütid?
Pitiző kiskutyába tudok átmenni anyu házi krémesétől. *___* De nagyon szeretem a zserbót és a dobostortát is. Meg ha mentünk régen vásárba, mindig kellett kürtős kalácsot venni, mert anélkül nem voltam hajlandó hazamenni. *jót derül az emlékeken*

*Elolvad a sütik hallatán* Annyira finom sütik vannak Magyarországon. Köszönöm, hogy hagytad magad faggatni, remélem nem bántad meg.
Igazán szívesen, és természetesen nem. ^^ Sziasztok Levitások! *___*

*Hallja, hogy valaki lopózkodik, azt is érzi, hogy a tesója az. Megismeri már a lépteiről is. Mikor megérinti a vállát, hirtelen mozdul felé, hogy megijessze* Persze, alszom, de azért tudok válaszolni. *nevet*

*Megijed, bosszúból megcsikizi* Szuper. Ne szólj be, hogy miért teszek fel neked olyan kérdéseket, amikre tudom a választ, jó? Én jelenleg nem ismerlek téged. Szóval: Honnan jöttél, mert nem látszol magyarnak. Hol nőttél fel?  
*Legszívesebben csak beszólna, de visszafogja magát ezúttal. Tetszik neki a játék, még nem tudja hogyan, de valami meglepetést azért fog okozni drága ikerének.* Hát, jó, rendben. Koreából érkeztem, az ikertesóm is itt tanul. Nem ismered véletlenül? *kaján vigyor* A szüleink meghaltak, mikor öt évesek voltunk, örökbe fogadtak. Laktunk kis ideig Amerikában is, de főként szülővárosomban, Seoulban éltem.

Van ikred? Milyen jó neked! *Meglepődik Viki mindent bevalló őszinteségére, amiről ő még sosem beszélt* Ööö, milyen viszonyban vagy az ikertestvéreddel? Szoros a kettőtök közti szál?
*Két lábát maga alá húzva, török ülésben az ágyon ül, erősen gesztikulálva beszél, mint mindig, amikor lelkes. Maga mellett helyet mutat a riporternek* Csüccsenj ide, nem harapok. *a vigyor nem hervad le az arcáról* Voltál te már kevesebb, mint fél négyzetméteren összezárva valakivel kilenc hosszú hónapon keresztül? Ha nem, nem tudod, min mentem keresztül. Abból is látszott, mennyire elnyomott, hogy előttem bújt ki a Napvilágra. Nos, mit mondhatnék még? *odahajol a füléhez és belesúgja* Ő azt hiszi, hogy imádom, de...ne mond el neki, belebetegedne! * Halkan kuncog, de fel van készülve Dashától egy viszont támadásra is *

*Leül mellé* Igen, ami azt illeti, voltam hasonlóképpen összezárva egy bizonyos személlyel. De ugye szereted az ikertesódat? Jól kijösztök egymással?
Na, jó. *nagy sóhaj* Nem akartam, hogy ez írásban is megjelenjen, mert még visszaél vele, de jól kijövünk, igen. *a végén már komoly a hangja* Tudod, sok szép emlék kötődik hozzá, és nagy-nagy kalandok, amik remélem, most folytatódnak majd, *kacsint a mellette ülőre*

Ohhh, én is nagyon szeretlek Téged! *Öleli meg, mert vagy öt éve nem mondta neki ezt az ikertestvére, majd ismét a riporter énjébe búj* Mi volt kettőtök egyik legviccesebb sztorija? Elmeséled?
*Visszaölelgeti* Fúúú, most komolyan azt akarod, hogy abból a rengetegből egyet kiemeljek? Hát lássuk csak, talán a…nem, az nem volt olyan vicces, megvan…nem, az sem jó. *izgalmában feláll az ágyon és kihasználva a strapabíró rugókat, ugrándozni kezd.* Tudom már…tudom már… Emlékszel, úgy hat évesek lehettünk…anyáék vendégségbe mentek és az az öreg mágus asszony vigyázott ránk, akit *torokköszörülés* khmm…nagyon ….nem kedveltünk. Mikor le akart fektetni minket este, engem felvitt a szobámba, de amíg lement érted is, én visszaszöktem a nappaliba, ugyanoda és ártatlanul játszottam tovább, te meg átosontál a szobámba, aztán, mikor újra felterelt, te aludtál az ágyamban. Erre annyira összezavarodott, miután vagy háromszor eljátszottuk vele, hogy sírva fakadt, mi meg jókat kuncogtunk magunkban. *nevetve ugrál tovább az ágyon* És te, milyen csínyeket csináltál nélkülem és ki a legjobb barátod itt? *mikor lecsillapodik a nevetése, visszaül az ágyra*

Jajj, az nagyon jó volt. Képzeld, elmentem ejtőernyőzni, de gondolom mondtam már. Mi volt az ok, amiért te nem tudtál akkor idejönni Magyarországra, amikor én?
Inkább beszéljünk másról. Már itt vagyok és ez a lényeg!

Mi a hobbid?
Jaj, ez nagyon cikis, el sem merem mondani, csak neked, mert te nem adod tovább senkinek. *persze tudja, hogy a riport meg fog jelenni és sokan fogják olvasni, de igazából nem zavarja.* Tudod, amíg nem találkoztunk, én megtanultam pálcával kötni. *magyaráz* Amikor a muglik, pulóvert, meg sálat készítenek maguknak, csak én varázspálcával csinálom. Nagyon érdekel, hogy a mana hogyan szőhető bele a pulcsiba, mit okoz a viselőjének és lehet-e valamilyen módon különböző hatásokat elérni vele. *szégyenlősen lesüti a szemeit* Az első úgy, ahogy volt, kigyulladt, a másodikat meg Kim (a Seoul-ban lévő kutyánk) szétmarcangolta, de nem adom fel, folytatom a kísérleteket. *vigyorog ismét*

Kötni? *Néz furán ikertestvejére, mert eddig ezt nem tudta* Mik ki nem derülnek. Milyen érdekességeket rejtegetsz te még előttem? Mi a kedvenc sütid?
Tudod, amíg beteg voltam...sokat unatkoztam, volt időm ilyeneken agyalni, mert a sport és a nagyobb, erőteljesebb mozgásoktól is eltiltottak. Kellett a pótcselekvés. Most egyébként szeretnék egy olyan pulcsit kötni, amelyi világít, mint amikor a pálcádnak megparancsolod, meg egy olyat, amit pajzsként használhatsz....szóval nem unatkozom. A konyhában nem vagyok otthon, viszont az evésben annál inkább. Nagyon szeretem például a Hwangnam kenyeret. De szinte bármelyik jöhet.