Biztos mindenki tudja, de azért elmesélem – hátha -, hogy ki is ő. Harry Potter egyéves korában vált árva gyerekké, egy próféciának „köszönhetően”, amely Voldemort nagyúr hanyatlását jósolta meg. A gonosz „Ő-az-akit-nem-nevezünk-nevén-(mert-annyira-félünk-tőle)”, emiatt a jövendölés miatt úgy döntött, megöli a kisfiút, hogy ne kelljen egész hátralévő életében attól rettegnie, mikor jön el érte Harry, hogy jól romba döntse az évek alatt felépített sötét, de annál kényelmesebb pozícióját. Azon gondolkodtam most el, hogy Voldemort-nak lehet egy ideig Harry volt a mumusa… hehe.
Az Avada Kedavra ezúttal azonban kudarcot vallott – a legjobbakkal is megesik néha az ilyesmi, nem kell szégyellni -, úgyhogy Voldemort hosszú évekre eltűnt a színről. Szegény Harry pedig a nem túl kedves (de szerintem a szívük mélyén ők gondoskodóak voltak, csak nem tudták kimutatni a szeretetüket) Dursley családhoz került. Némi huzavona, sumákolás és titkolózás után végül kiderült a fiúról, hogy ő bizony varázsló, így felpattanhatott a Roxfort Expressz-re, hogy elrobogjon a Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolába. (szerk. irigykedik is emiatt rá). Az iskolában sokféle kalandban volt része, amiket nem részleteznék, mert aki kíváncsi rájuk (és még nem hallott ezekről a történetekről), az olvassa el a könyveket!

A lényeg, hogy a végén sor került a mindenki által várt nagy csatára Harry Potter és a Sötét Nagyúr között, aminek nem árulom el a végét, mert úgyistudjamindenki.

De azért egy videót mutatok róla:

•  Winterbourne-ben, ahol éltek, a szomszédjukban lakott két testvér, akiket Potter-nek hívtak

•   a saját vezetéknevét nem szerette, mert sokszor csúfolták miatta

•   még mindig a neveknél maradva: az írónő középső (Kathleen) neve valójában a nagymamája neve, ő csak a J.K. rövidítés miatt vette fel

•   az első mese, amit írt (öt vagy hatéves korában) egy Nyúl nevű nyúlról szólt (kár, hogy nem Kumáról *-*)

•   élete legszebb pillanatának azt tartja, mikor megtudta, hogy a könyve meg fog jelenni (ez nagyon cuki tőle <3)

•  ami még nagyon tetszik nekem, hogy: Kizárólagos jogot adott mintegy húsz, Németországban, Ausztriában és Svájcban kapható, hajléktalanok által árusított „aszfaltlapnak”, hogy a könyv első fejezetét két héttel a kötet hivatalos megjelenése előtt a lapokban közölhessék. A 6. kötet első fejezete Magyarországon is a Fedél Nélkül című lapban jelent meg először. (Azt hiszem, én is egy ilyen újságban olvastam bele először ebbe a fejezetbe. ^^)