2013. május 29., szerda

Mágustusa - Levitás versenyzőink

21:44 0 Comments
Gondolom, sokan már hetek óta lázban égtek a kiváncsiságtól, találgattok és képzeletbeli, vagy valós téteket tesztek meg a nyertesekre és vesztesekre. Akadnak köztetek, akik talán jelentkeztek volna, de a kihívást túl nagynak érezték, szurkolni viszont biztosan fognak társaiknak. Ja, hogy nem mondtam, miről beszélek? Hát természetesen a Bagolyő Mágustusájáról! Minden házból bátor és merész diákok jelentkeztek a megmérettetésre, hogy bemutassák tudásukat és hírnevet szerezzenek maguknak. A Levitából egyenesen hat szfinx csemete szerezte meg a szükséges jelentkezési lapot a tusához. Bizonyára mindenkit érdekel, mi foroghat ilyenkor a tusa versenyzőinek agyában, így hát meginterjúvoltuk bajnokainkat.
Yarista Palarn nyitotta interjúalanyaim sorát:

1.Elsőként bele is vágnék a dolgok közepébe: látod már magad győztesként, nyereménnyel a kezedben?
Szia! Nem tudom mi a nyeremény, de el tudom képzelni, hogy győztes leszek. De azt is, hogy más. Már, ha egyáltalán bejutok, ugye...

2.Mi hajtott, hogy jelentkezz a tusára?
Semmi, véletlenül bukkantam rá az ajtóra, az meg nem engedett ki, amíg végig nem csináltam. Jó móka volt egyébként.

3.Úgy érzed, minden praktika a tarsolyodban van a feladatok teljesítéséhez?
ha tudnám a feladatokat könnyebben válaszolnék erre. Bízom benne, hogy igen.

4.Hogyan vélekedik a jelentkezésedről a kedvesed? Buzdít, vagy pártatlan még veled szemben is?
Pártatlanként áll hozzá, mert szervező, így mindenki felé buzdítóan áll, mindenkit biztat afelé, hogy csinálja végig, ha úgy tetszik. Most elsősorban szervező, csak másodsorban barátnő.

5.Szerinted, ha ezen a tusán eredményesen szerepelsz, az előmozdítja kviddicses karriered valamilyen formában?
Nem hiszem.

6.Van elképzelésed, milyen feladatok lesznek a tusán?
Ha jól sejtem logikai, ügyességi feladatok lesznek, varázslathasználattal megspékelve, külön is és ezek kombinációját is el tudom képzelni.

7.Akad-e olyan a jelentkezők között, akivel szívesen összemérnéd majd az erőd?
Mivel csak egy győztes van - szerintem -, így mindenkivel összemérem, ha szeretném, ha nem. De igazából nincs ilyen vágyam, hogy bárkit legyőzzek, hacsak nem kviddicsben, akkor viszont mindenkit. *kacsint*

8.Végezetül pedig... mekkora posztert és milyen felirattal készítsenek a rajongóid, Yarista ?
Ha vannak rajongóim, illetve lesznek - ne felejtsük el, hogy még be sem kerültem -, akkor szabad kezet kapnak. Ők a rajongók, ők döntsék el, mennyire és milyen módon rajonganak, akár értem, akár más versenyzőkért.

Miután Palarn úr felaszabadult az inkvizíció alól, Dolánszky Alexet fogtam be egy kis vallatásra:

1.Nos azt hiszem, a szellemességed miatt meg sem lepődöm a jelentkezéseden, viszont azt meg szeretném kérdezni: miért? Miért jelentkeztél? Mi volt a mozgatórugód?
Szellemességeeem? Most megsértődjek?
Amiatt, hogy nem tudok járni, sokan azt gondolják, nem is vagyok képes semmire, vagyis nem sok mindenre. Azt akarom megmutatni, hogy teljes értékű vagyok attól még, hogy kerekesszékben ülök.

2.A tusán a párod, László Dalma is indul. Ez befolyásol téged bármilyen szempontból is?
Abszolút. Együtt fogunk aludni a játékosok lakhelyén!
Komolyra fordítva... attól függ amúgy, mennyire lesz durva a tusa. De ha azt vesszük, milyen volt megszerezni a jelentkezési lapot, nagyon fogok aggódni érte végig.

3.Van már terved, elképzelésed, hogyan fogod megoldani a feladatokat? Mire hagyatkoznál leginkább?
Hát hallod, nem a logikámra! Néha sík hülyének érzem magam... Az a gond, hogy gőze sincs senkinek, miféle akadályok lesznek. A varázslás elég jól megy, és sokat is gyakorlom. Ha hagynak gondolkodni, akkor megoldom a rejtvényeket is. Futni ritkán fogok.

4.Szerinted milyen feladatokat kaptok majd?
Volt róla szó a tusa hirdetésekor, hogy szellemi, fizikai és varázsláspróbák lesznek. Olvastam annak az angliai tusának a versenyszámairól, amiről volt szó az Edictumban is, ott hatalmas labirintus volt, meg víz alatti feladat, meg repkedni kellett. Na, ha repülni kell, bajban leszek!

5.Hírnév - ezt így is úgy is begyűjti minden résztvevő. Ez is vonzott a jelentkezési lap megszerzésében?
Nem t'om, asszem nem. Nem gondolkodtam ezen. Nem vagyok biztos benne, hogy akkora hírneve lesz az illetőnek, mert végül is a többiek már csak azt fogják látni, hogy valaki kikerül győztesen a versenyzők közül, de azt, hogy mit csinált, nem. Vagy nem? jó, igazából gőzöm sincs, mindenesetre nem konkrétan a hírnévre mentem rá. Ha csak nem úgy értjük, hogy azt akarom elérni, hogy ha meglátják "azt a kerekesszékes gyereket", akkor arra gondoljanak: ja, eddig meg eddig elvitte a tusán.

6.A nyerésre vagy a részvételre törekszel inkább?
A nyerésre hát! Ki nem? Ez a verseny célja. Aztán persze, ha kibukok közben, akkor majd annak örülök, amiket tanultam, és hogy elvittem addig, ameddig. De igen, mindenképpen nyerni szeretnék.

7.Magadon kívül kinek szurkolsz még és kivel állnál ki a jelentkezők közül?
Linnek és Dalminak szurkolok nagyon, meg persze a levitásoknak. Más házból nem is nagyon tudom, kik jelentkeztek még. Ha valaki, akit kedvelek onnan, akkor neki.
De Linnek főleg. Szeretném, ha visszanyerné az önbizalmát.
Amúgy nem ciki, ha a barátnőd lever egy mágustusán? Höhö.

8.Végezetül: mekkora tortát szeretnél, ha megnyered a Tusát?
Amekkorába belefér egy meztelen nő. Muhaha.

 Alex megkínzása után Vanília Perwinkle került sorra :

1.A levitás indulók között nem te vagy a legfiatalabb, mégis a másodéveddel második vagy a sorban. Szerinted ez előnyt vagy hátrányt jelent számodra?
Hát talán inkább előny, hisz ha vannak nálam fiatalabbak, akkor nekem könnyebb a dolgom, mert ha egy kisebb is bekerül és én is, akkor az én tudásom valamivel nagyobb. *mosolyog*

2. Győzelem vagy fejlődés? Melyik vezérelt a jelentkezéskor?
Hát… mindkettő. Fejlődtem a jelentkezési lap megszerzése alatt., és győzelemnek is érzem. A fejlődés. Én nem győzni akartam, csak szerettem volna fejlődni, és megtudni mire vagyok képes.

3.Van olyan személy, akivel szívesen összemérnéd a tudásod a verseny alatt?
Nem. Nincs. Ez majd úgy is ott dől el, hogy egyáltalán bejutok magára a versenyre. De akkor sem.

4.A családod tud a jelentkezésedről? Támogatják vagy ellenzik a részvételedet?
Nem a családom nem tud róla. Félek, ha megtudnák, a Bagyolykőből is kitiltanának. Tennének érte sokat.

5.Hogyan készültél fel a megmérettetésre? Segített valaki?
Annyit készültem, hogy átnéztem a varázslatokat. Azokat, már sikerült elsajátítani, így nem volt sok gyakorolni való. Nem segített senki. Ha valamit ezt megtudom oldani egyedül. *mosolyog újra Ruuu-ra*

6. Mennyi időt és energiát fektettél abba, hogy megtaláld a jellapot?
A végére elfáradtam, de voltam már ennél fáradságosabb meneten is.

7.Tanultál valami újat a tusára, vagy kigyakoroltál valamit?
Mindent átnéztem, meg kipróbáltam a jellap megszerzése közben a Mobilicorpus-t. Azt gondoltam leesek, de átértem.

8.Mivel lepjünk meg, ha nyertél?
Nem tudom. Egy jó kis közös ünnepléssel talán, ahol jó sokan összegyűlnénk.

Nos, Vanília is túlélte a kihallgatást, de eztán rögtön Aileen Aurorát dobtam a reflektorfénybe:

1.Titkos források szerint Kumagoróval együtt vágtál neki a jelentkezési lap megszerzésének. Mi volt az ok, amiért a hős nyúl veled tartott?
Hogy miért jött velem, azt talán Kumától kéne megkérdezni, de én azért hívtam el, mert szükségem volt a lelki támaszra. Meg hát Kumánál nem ismerek bátrabbat, úgyhogy természetes volt számomra, hogy őt viszem magammal.

2.A tusán számos háztársad is részt vesz. Ez milyen érzésekkel tölt el? Izgulsz értük, érzed a versenyszellemet, vagy netán mostantól pár hétig csak az ellenfelet látod mindenkiben?
Örülök, hogy ilyen sokan megszerezték a jelentkezési lapot és remélhetőleg közülük sokan be is kerülnek a versenybe. Főleg Alexnek és a Levitásoknak szurkolok, de szeretném, ha ez egy igazán izgalmas verseny lenne és mindenki a legjobbat hozná ki magából. 

3.Akadna esetleg olyan személy, akivel nem szívesen kerülnél szembe ilyen-olyan okok miatt?
Én legszívesebben senkivel nem kerülnék szembe. Nem vagyok valami ügyes ilyen téren és még sosem párbajoztam, illetve egyszer próbáltam, de annak nem lett túl jó vége. Mondjuk úgy, hogy utána egy darabig nem voltam önmagam.

4.Milyen volt a felkészülés? Sikerült alaposan helyreraknod a tudástárad? Történt valami izgalmas esetleg ez alatt?
Nálam főként a gyakorlat hiányzik néhol, ezeket a lyukakat igyekeztem pótolni, több-kevesebb sikerrel. Például az említett párbaj, inkább a kevesebb sikerű részt erősíti.

5.Milyen végkimenetelre számítasz a tusán? Te nyered, más nyeri, ki nyeri szerinted?
Hát én biztos nem. *nevet* Remélem, hogy egy Levitás nyeri majd meg, de nem szeretnék jóslatokkal előállni, mert ez nem az én szakterületem.

6.Milyen érzésekkel vágsz neki a megmérettetésnek? Mit vársz tőle, mit szeretnél nyerni általa?
Elsősorban azt hiszem, önbizalmat. Már a jelentkezéssel is saját magamnak akartam bizonyítani, mégpedig azt, hogy képes vagyok rá. Ráadásul a tusa egy olyan esemény, ami nem kétnaponta történik, nagy kár lett volna lemaradni róla. És hát az érzések… Nagyon izgulok és félek is kicsit, nem a próbáktól, hanem, hogy majd, ha kell, nem teljesítek elég jól, illetve most már nagyon kíváncsi vagyok a bekerülők névsorára.

7.Van valami, ami végig fog segíteni ezen a pár heten? Teszem azt, kabala, barát, zeneszám, akármi, amiből erőt merítesz?
Hát, ha Alex is bejut, akkor az ő közelsége biztosan megnyugtatóan fog rám hatni és tudtommal lehet majd egy látogatónk is és én Runát kértem meg, hogy támogasson majd. Jah, meg volt egy tervem miszerint becsempészem Kumát a ládámban, de aztán lemondtam róla (legalábbis hivatalosan XD)

8.Feltenném az utolsó kérdésem is: ha megnyerted a tusát, dedikálsz nekünk egy óriási levitás posztert, hogy kitehessük a klubhelyiségben?
Persze, de ennek annyi az esélye, mint a hóembernek nyáron. (vagy mint a háromlábú sünnek a hatsávos autópályán XD)

Ha már itt voltam, Kumagoro sem maradhatott ki részversenyzőként a megkérdezettek sorából:

1.Engedj meg egy teljesen a témától elütő kérdést: neked is furcsa, hogy kérdező helyett most kérdezett vagy, vagy csak nekem?
Meglepő kérdéseket tesznek ám fel nekem nap mint nap mint nap. Elég érdekes nyuszi vagyok, szerénytelenség nélkül állíthatom!
Szóval imádok én lenni a kérdező, de az is kényelmes, ha nekem kell válaszolgatnom! Rengeteg érdekes sztorim van ám! Már gondolkodom egy könyv kiadásán is...

2.Mi vitt rá, hogy Aileennel tarts a jelentkezési lapja megszerzésében?
Hát egyszerűen megkért, és nekem alapelvem az, hogy ha valakinek támogatás kell, eldobok répát-brokkolit, és rohanok legjobb képességeim szerint segíteni. Nagyon szeretem a kalandokat, és a lovagok a csatában fejlődnek ám! Nem hiszem magamról azt, hogy mindent tudnék már, kell a gyakorlás. Ráadásul Aileen folyton olyan rendes, ez a minimum, amit megtehettem érte cserébe, hogy mindig olyan kedvesen mosolyog rám, és segít nekem, és ajándékba lerajzol engem. Láttad már a portrémat? Fantasztikusan élethű!

3.Ezzel most te is bekerültél bónusz versenyzőként a bajnokok közé? Lehet, hogy az iskola legaranyosabb plüssnyuszija lesz a Bagolykő Mágustusa győztese?
Á, nem akarom elvenni a dicsőséget a diákoktól. Biztosan nagyon kínos lenne az egész iskolának meg a minisztériumnak is, hogy a diákoknak megszervezett próbán egy plüssnyuszi nyerjen. Ez becsületbeli ügy, ráhagyom a gyerekekre a nyerés lehetőségét. Győzzön a jobbik! (Kivéve, ha az illető mondjuk nyuszibántalmazó. Annak nem örülnék. De hát annyi levitás van, tuti mi nyerünk! Sir Palarn például kiváló harcos! Szerintem neki sok esélye van!
Bocsánat, eltértem a tárgytól, mindig ez van. Lehetséges, hogy besurranok majd a párbajozókhoz, és segítek annak, aki rászorul, de nem kívánom elvenni mástól a dicsőséget.

4.Még egy utolsó kérdés, Kuma-tan. Pártatlan vagy, vagy szurkolsz valakinek? Nekem megsúghatod ám.
Szurkolok természetesen minden levitásnak és minden navinésnek, mert ők mind nagyon kedvesek. A minap találkoztam egy rellonossal, akivel jól megértjük egymást, mert hasonló a zenei ízlésünk, úgyhogy azt hiszem, hogy nekik is szurkolok. És az Eridonban van egy kislány, aki nagyon aranyos, ugyhogy azt hiszem azt sem bánnám, ha az Eridon nyerne. Igazábol annak örülnék legjobban, ha egy bagolyköves lenne a győztes, hiszen ez az egész iskolának siker! Úgyhogy én mindenképpen büszke leszek.

Aileen és Kuma válaszai megmentették a lányt a további vallatástól, így László Dalma jutott a kihallgatói székbe most:

1.A mágustusa ideje végre elérkezett. Izgulsz, Dalmi? Mi jár a fejedben a tusával kapcsolatban?
Izgulok-e? Hát nem látod? Jajj, persze, hogy igen. Mert ugye ez még nem biztosíték, hogy mehetek, csak annyit tudok, hogy Mira megkapta a jelentkezési lapomat. Szóval igen, még izgulok, nagyon nagyon, mert hát még semmi se biztos.

2.Úgy tudom, Alex is indul a tusán. Gondoltál rá, hogy esetleg visszalépj a javára? Egyáltalán hogyan érint ez a helyzet most téged?
Hö? Ő is megy? *nagy bociszemek* Én ezt eddig nem is tudtam. Nekem valamiért nem is mondta el. De örülök neki, hogy jelentkezett, és jó lenne, a mehetne, de csak mert tudjuk, hogy komoly bajunk nem eshet. Ennek ellenére én sem szándékozom visszalépni, mert nem is tudom. Mert izgi, és mert kihívás, és mert: Miért lépnék vissza?

3.Igen, Alex is versenyzik forrásaim szerint, de őt csak később tűzöm pennaélre *rávirít egy mosolyt Dalmira*  .
Azt már mindenki tudja, hogy „Látszik, ha vezérkedik egy sort” , de most is azt tervezed, hogy utcahosszal elhúzol mindenki előtt a célegyenesbe?
Ezt a kérdésedet nem értem. Ki húz el mit, és hova? *Értetlen fej, vállrándítás...*

3.1. Jajj, úgy értem, úgy vettem észre, él benned valamiféle határozottság és tettvágy, de javíts ki, ha tévednék. Arra értettem a kérdést, hogy ezeket a tulajdonságaidat kihasználva gondolod, hogy jókora előnyhöz jutnál a többiekkel szemben? Magyarán lekörözhetnéd a tusán őket utcahosszal a tettvágyad és határozottságod segítségével? *most kicsit elpirult zavarodottságában, mert sikerült összezavarnia riportalanyát. Csak remélni meri, hogy így picit már világosabb, mire akart kilyukadni*
Óóó, így már értem.
Nos, ezt nem hiszem. Lehet, hogy előny, de másnak meg más az előnye, ami a javára szolgál. Ezt nem tudhatom, hiszen az itt töltött idő alatt erre még nem tértünk ki, szóóóóval lehet, hogy előny, lehet, hogy csak felzárkózás a többiekhez.

4.Eddig ugye senkit nem láthattunk még ilyen versenyen csillogni. Számíthatunk meglepetésekre tőled?
*Huncut vigyorka.* De még mennyire. Vagyis remélem, hogy igen, mert igyekezni fogok. Ha mást nem is láthattok tőlem, az lesz a legizgibb, ha nem csinálok semmit, mert leblokkolok. *Suttog* De egyébként nem tudom, még feladata, és szituációja adja, hogy mi lesz. Viszont igyekszem, hogy jól szerepeljek.

5.Mi a véleményed a mezőnyről? Volt már alkalmad felmérni őket?
Óóóó, a mezőnyről? Hát nézzük csak. Ginnie prefektus, de ugyanabba az évfolyamba jár, mint én, ergo, nincs előnye, főleg, hogy elég khm. az évfolyamon elég strébernek neveznek, és emiatt cukkolnak is. Aztán a rellonosok közül egyedül Várffytól, meg Krisétől félek, a többiektől nem annyira. Tőlük is csak azért, mert rellonosok. *Kiráz a hideg, és brr-egek.* Aztán a levitások között sem félek, és nem is tartok senkitől, itt javarészt mindenkit ismerek, és...  Jajj, de nem is ezt kérdezted.  Na szóval hát nálunk lévőktől is számítok még meglepetésekre, így nem mondhatom, hogy őket teljes mértékben kiismertem eme tekintetben. Csak ne kelljen majd egymásra támadni " *-* ".
Végül, de nem utolsó sorban, a navinések közül sem ismerek mindenkit, kb. csak Gergőt, mert ugye együtt szerkesztünk, meg Katit. A másik két emberről még nem hallottam, hírből sem. *Aztán suttogóra vált" Tudod, még nem vagyok itt olyan rég ám....

6.A feladatokon gondolkodtál már, mit kaphattok konkrétan?
Hát ez egy fogós kérdés. Nem, nem gondolkodtam rajta, egyelőre az izgalom nagyobb, mintsem az, hogy ilyeneken gondolkodjak. Biztos, hogy lesz fizikai, meg szellemi része is, de nem, konkrétan még nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. És egyébként is, miért kongassam meg magamnak előre a vészharangokat? *Nevet*

7.Van valaki vagy valami, ami különösen motivál, hogy végigvidd a tusát?
Persze, hogy nincs. Vagy talán csak magam, és az énem. Mert ilyen vagyok. Kell a kihívás, és az izgalom.

8.Végezetül:  mit szólnál egy hatalmas, fagyival töltött kádhoz jutalmul, ha megnyernéd a tusát?
Blehh, tuti, hogy megfáznék. Bár, ha megenni kéne, akkor nagyoooon. Kivéve, ha a benne lévő fagyi nem gyümölcsös, azon belül is epres, vagy dinnyés, vagy barackos, kivis, málnás, zöld almás, fekete erdős, citromos, mangós, vagy esetleg még valami gyümis joghurtos.

A sort Dalmi után Nagy B. Đominic zárta, aki egyben legfiatalabb versenyzőnk is. Méltán lehetnek rá kiváncsiak az olvasók:

1.Kétség sem fér hozzá, hogy te vagy a levitások delegációjának legfiatalabb tagja. Milyen érzéssel tölt el így nekiindulni a tusának?
Teljes mértékben jó érzéssel tölt el. A többi háztársam, aki sikeresen megszerezte a jelentkezési lapot, biztosan sokkal többet tudnak, mint én, de ez engem nem riaszt vissza attól, hogy ne indulja el a Tusán. Azért bevallom, hogy bár róluk van szó, mégis ellenfelek leszünk, ezért bennem van az a kis félelem is, hogy ők mit gondolnak rólam. Ettől függetlenül, én jól érzem magam, kicsit izgatott is vagyok, hogy mikkel kell majd szembenéznem.

2.Az elsősök között máris bizonyítottál: tanársegéd vagy Rédey professzor oldalán. Szerinted ez a rövid időszak, amióta már ilyen fontos posztot töltesz be, segített valamennyit a felkészülésben bármilyen módon?
Erre nem igazán tudok mit válaszolni. Ha segített is, azt nem igazán vettem észre. Rédey professzor támogatására számíthatok, és a Tusa mellett is igyekszem majd elvégezni, a tanársegédi teendőimet.

3.Kik izgulnak érted a legjobban? Illetve akad-e olyan ember, aki a bukásodat óhajtaná?
Hmm, aki izgul értem, és biztos is vagyok benne, az Véda, a Keresztanyum, meg a Kereszthúgom, Riri. Másról név szerint nem tudok, de remélem, hogy vannak még mások is. Hogy ki akarja a bukásomat, az meg egyértelmű: mindenki, aki az ellenfelem lesz. Hiszen, ha elbukok, akkor közelebb kerülnek a győzelemhez. Meg szerintem, az egész Rellon ház, mert úgy hallottam, hogy ők magukon kívül, mindenkit utálnak.

4.Van már ötleted a feladatok milyenségét illetően?
Egy-két tippem van. Valószínű, hogy hasonló akadályok lesznek, mint a jelentkezési lap megszerzésénél. Biztosan lesz valami logikai része is, meg valami fizikumi rész. Az is lehet, hogy semmi köze nem lesz ezekhez, de ezt én nem tudhatom, csak sejthetem. Mindenesetre, fel vagyok készülve az összes eshetőségre.

5.A hírnév szerzés motivált a jelentkezési lap megszerzésében?
Egyáltalán nem. Nem a hírnév miatt küzdöttem le az akadályokat, hanem azért, hogy bebizonyítsam, hogy egy mugliszületésű varázsló is képes ugyanazokra a tettekre, amikre egy aranyvérű. A legtöbben lenéznek a származásom miatt, és ezért van benne a bizonyítási vágy. A hírnév is jó dolog, meg minden, de elsősorban nem ez motivált. Nem mindig jó dolog a figyelem középpontjában lenni, és ezt biztosan állíthatom, mert a muglivilágban leélt életemben, elég sokszor kerültem oda. Meg szerintem, akit a hírnévszerzés motivál, az hamarabb kihullik. Ez lehet, hogy nem így van, és végigmenetel a Tusán, de ez csak az én véleményem.

6.Volt már alkalmad utánanézni, kikkel kell megküzdj a bajnoki címért?
Nem volt még rá alkalmam, és nem is szeretnék kutakodni. Legyen inkább meglepetés, hogy kik lesznek az ellenfelek. Lehet, hogy így nehezebb lesz felkészülnöm ellenük, de még mindig jobb a boldog tudatlanság, mint az, hogy hamis információkat kapok róluk.

7.Szerinted elősegíti a bagolyköves karriered, ha megnyered ezt a tusát?
Valószínű, hogy igen, de én nem élnék vissza azzal, hogy megnyertem. Biztosan lesz olyan, aki emiatt fog tisztelni, vagy felnézni rám, de olyan is lesz, aki a pokolra kívánna miatta. Az első személy pedig a második helyezett lenne, mivel én miattam nem lehetett első, és biztosan megkeserítené az életemet. A győzelem szép dolog, főleg egy ilyen eseményen, de én már most boldog vagyok, hogy egyáltalán bejutottam.

8.Végezetül: mit szólnál egy falrengető bulihoz, ha megnyernéd a versenyt?
Előbb éljem túl az egészet, utána beszélhetünk buliról. De viccet félretéve: jó lenne valahogyan megünnepelni, ha nyernék, és a buli nagyon is jól hangzik.

Miután az összes bajnokunkat végiginterjúvoltam, bátorkodtam Rédey bácsit, a levitások Apuját is megkérdezni egy-két dologgal kapcsolatban :

1.Az első kérdésem az lenne: izgul-e, Rédey bácsi? Hat „porontya” is indul a tusán és mind tehetséges a maga módján. Mi a véleménye róluk?
Igen, izgulok. Mindegyik diákom tehetséges, mint ahogyan azt te is mondtad, és biztosan helyt fognak állni, legyőzve az összes kihívást.

2.Van elképzelése, hogy a levitások közül kinek van legnagyobb esélye a győzelemre?
Konkrét elképzelésem nincs, mivel mindegyiküknek ugyanannyi esélye van, mint a másiknak. Összehasonlítani meg nem lehet őket, hiszen különböznek, és van amelyikük ebben jobb, még a másikuk másban. A lényeg, hogy éljék túl.

3.Egy kis véleményezéssel szolgálna a levitás olvasóknak? Miféle konkrét feladatokat tudna elképzelni a tusán?
Véleményem szerint, különböző akadályokkal kell majd megküzdeniük, ami bármilyen tulajdonságra épülhet. Legyen akár fizikumra, logikára, varázserőre, cselekre, bármit. Összetettebb feladatokat is el tudok képzelni, és akár az egyik feladat megoldása, a következő nyitja is lehet.

4.Számíthatnak-e valamiféle dicséretre, esetleg egy nagy jutalom bulira a bajnokaink, ha véget ért a verseny?
Dicséretre biztosan számíthatnak, a buli dologban meg nem egyedül döntök. Lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem. Ez a jövő titka.


Drága Kékek! Mostantól izgulhattok a megnyitóig, vajon hat törpikénk közül hányan fognak bekerülni a versenyzők közé. Nehéz küzdelem lesz, de aki bejut, szívvel-lélekkel támogatni fogjuk. Persze a többieket sem felejtjük el, hiszen a jelentkezési lapot ők is megszerezték, az sem volt sétagalopp. Sok sikert a továbbiakban, s kalandra fel, Levita!



Imagine Dragons

21:36 3 Comments
Bár az amerikai banda 2007 óta aktívan működik, én csak mostanában szerettem beléjük. Úgy nevezett indie rockot játszanak - egy olyan zenei analfabétának, mint én ez nem sokat mond (fel is merülhet a kérdés, hogy akkor mégis miért én írok zenéről... *bájosan pislog, torkot köszörül, folytat*), de azt tudom, hogy többnyire szeretem az ilyen (értsd: indie ^^) számok hangzását, és egyébként is, a zenét érezni kell, nem érteni! ^^
Visszatérve a témára, vagyis az Imagine Dragonsra: mint említettem, a banda 2007-ban alakult, de az első lemezük csak 2010-ben jött ki - igaz abban az évben rögtön kettőt is kiadtak: Imagine Dragons EP and Hell and Silence EP címmel. Egy dobos-váltást követően végre összeállt a mostani banda és 2012-ben kiadták az első "rendes" lemezüket, a Night Visions-t. Egyelőre a 2013-as év főleg észak-amerikai és európai koncertezéssel telik (milyen meglepő dolog ez egy együttesnél! *-). 
Azt kell, hogy mondjam, hogy a legtöbb számukat nagyon szeretem, így kissé meg voltam lőve, mikor kitaláltam, hogy szeretnék ide egyet berakni. (Idióta - magam számára megszabott - szabályok! >.<) Végül, nagyon nehezen sikerült kiválasztani a tőlük elsőként megismert és megszeretett számot, a Glee-ből is jól ismert It's Time-ot.
Érdekességként mondom, hogy a napokban bukkantam rá egy mashupra a We the Kings Check Yes Juliet számát pakolták össze a fent bemutatott Imagine Dragons számmal. Íme:
(Azért nem a videót linkelem, mert nem tetszik a We the Kings énekesének a haja. Vajon mások számára az enyém is így néz ki kívülről? O.o A zene mindenesetre nagyon király! ^^)

2013. május 25., szombat

Mindig legyen nálad törölköző!

10:38 1 Comments
Május 25-e, nemzetközi törölközőnap

„Törülköző: A lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha te nem látod őt, ő sem lát téged – annyi esze van mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó); veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá. Másrészt, és ez a fontosabb, a törölközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag (strag: nem stoppos) észreveszi, hogy a stopposnak van törölközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül „elvesztett”. A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törölközője – az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni."

Így ír ezen fontos tárgyról Douglas Adams ötkötetes trilógiája, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak. Van valaki, aki nem győződött meg még arról, hogy a törölközőnket magunknál tartani nagyon fontos dolog?
Akkor még elmondom, hogy emellett móka is: Ha nem is minden nap, de 2001 óta Douglas Adams halálának évfordulója után két héttel, minden május 25-én a rajongók és egyéb érdeklődők ha kimennek az utcára, magukra akasztanak egy törölközőt is, hogy ezzel fejezzék ki tiszteletüket az író és műve iránt, vagy csak hogy összenevethessenek a többi járókelő törölközőcipelővel.

Nem magányos dolog ez az ünneplés ám, az alkalomra programokat is szoktak szervezni, így idén például Debrecenben és Budapesten biztosan lesz közös játék, szórakozás a törülközőnapon.
Reggel 10-kor kollektív törölközős csoportkép készül a Debreceni Egyetem előtt (itt van róla a facebook esemény), 18 órától pedig a Nagytemplomnál lesznek különféle játékos programok.
Budapesten a Hősök terén lesz az összejövetel 17:30-as kezdéssel. Többek között tartanak majd törölköző-szépségversenyt és jelmezversenyt is. (Ennek is van részletesebb facebook eseménye, itt megtekinthető.)

Ha kedvet kaptál, ma mindenképpen válaszd ki a legszimpatikusabb törölköződet a jeles napra, és büszkén hordozd magaddal. Ha teheted, látogass el a programokra is!

Ja, és ne feledd: Ne ess pánikba!


//A fotó egy 2009-es, budapesti törülközőnapon készült. Innen szedtem.//

2013. május 24., péntek

Curve Fever

22:05 0 Comments
Kígyós játék közösen!
A Curve Fever a valószínűleg mindenki által ismert kígyós játék (ne menj önmagadba, ne menj neki a falnak, vedd fel a jutalmakat) többszereplősre igazított változata. 2-6 fő játszhatja, a cél pedig, hogy te maradj utoljára életben! Lehet a másikkal kiszúrni, a magad malmára terelni a vizet, vagy csak szépeket rajzolni játék közben.

Hogyan jutok be?
http://curvefever.com/ oldalon regisztrálhatsz, hogy saját neved lehessen, de ha nincs kedved, az sem baj, egy Guest kezdetű, négy számmal végződő vendégnevet kaphatsz, ha nem jelentkezel be saját azonosítóval.
A fenti play gombra kattintva jutsz a bejelentkezéshez. Ott megint csak nyomd meg a Play-t, várd ki a reklámot, és alul, ha betöltött, a continue gombbal megjelenik előtted a szobalista.

Jelentkezhetsz egy már meglévő szobába, amiben más emberek gyülekeznek. A listából válogathatsz.

Szoba készítése és megtalálása
Ha úgy gondolod, hogy a levitásokkal (vagy egyéb barátaiddal) lenne az igazi, egyikőtök csináljon egy szobát fent a new gombra kattintva. Akkor ezt fogja látni az illető:


A gamename felirat alá megy a szobátok neve. Javasolt a password mező alá egy jelszót is beírni, amit aztán a szoba készítője megoszt a többiekkel. Így csak azok tudnak majd belépni, akik ennek a jelszónak a birtokában vannak. Ha szeretnéd, hogy akárki beléphessen, akkor a jelszó rubrikáját hagyd csak üresen.
A fieldsize mező érdekes még innen. Alapértelmezetten sclaing-re van állítva, ezt érdemes átkattintani a full-ra, mert így nagyobb méretben kapjátok majd a pályát. Higgyétek el, kezdetben érdemes a nagy pályán játszani, mert a kicsin nagyon nem lehet elférni!:)
Ha mindent megfelelően testre szabott a szoba készítője, nyomja meg a create it gombot, és elkészül a játékterem! A készítő már bent is van, ő a host. A többiek a szobalista felett a find player feliratra kattintva, ha elkezdik oda beírni a szoba nevét, megtalálhatják azt. Ha kell jelszó, írják be, és be is jutottak.

Hogy kell játszani?
A szobátok majd valahogy így fog kinézni:


A host (aki készítette a szobát) feladata elindítani a játékot, de ezt csak akkor teheti meg, ha mindenki megnyomta a start game gombot. Ott azt a nagyot jobb oldalt. Ha valaki megnyomta ezt, a neve melletti ready felirat tudósít erről.

A kezdeti felállás a következő:


Valahogy így indulnak a játékosok. A saját színednél azt is látod, melyik gombot nyomva merre fele fog menni a bogyód. A többieknek csak a kezdésirányát látod. Eleinte kicsit nehéznek tűnhet, hogy hogy is működik a kígyó (a balra gomb mindig a menetirány szerinti balrát jelenti, nem feltétlenül a képernyő bal oldalát. Tehát ha a kígyód fejjel lefelé áll, a balra gomb a képernyő jobb oldala felé fogja vinni. Na mindegy, nem olyan bonyolult ám ez, mint amilyennek leírva tűnhet.
Ha valaki meghal előtted (nekimegy valakinek vagy a falnak), akkor pontot kapsz. Akkor ér véget a játék, ha valaki összegyűjtötte ott a fenti színes téglalapban lévő számnyi pontértéket. Ilyenkor ő a nyertes. (Ha nagyon szoros a küzdelem két vagy több ember között, a felső szám kicsit növekedni fog, és a játék folytatódik. Ez afféle döntő.)

Például ilyeneket lehet alkotni a játék alatt:



A kígyók, mint láthatjátok, néha megszakadnak, hogy át lehessen rajtuk bújni. Szerencsére ez sem olyan könnyű feladat.:)
Láthattok a képernyőn egy-egy kört is valami mintával. A játékban megjelennek afféle ajándékok is többféle színben. Ha felveszel menet közben a kígyóddal egy pirosat, a többi játékosra hathatsz vele, a zöldekkel magadra hatsz, a kékekkel pedig a pályát befolyásolod. Mindegyik ilyen jutalomikon csak egy ideig működik (ezen idő leteltét majd a kígyók fejénél láthatod). Itt van részletesebben, mi mit csinál:


Ez minden, amit a játékról tudni érdemes. Szerezz egy kupac társat, és játsszatok egy jót együtt!:)

2013. május 23., csütörtök

Maid Café... vagy amit akartok

20:11 0 Comments
Először csak egy toborzó jelent meg a házak hirdetőtábláin... 



... aztán ezt követte A Meghívó....




Néhány diák ismét alkotásra adta a fejét. A Bagolykő végre megérte, hogy saját Maid Caféja legyen méghozzá egy remek és lelkes személyzet közreműködésével. Hogy mire képes a diákok fantáziája és összefogása, azt jó néhány vendég megtapasztalhatta a szép pénteki délutánon, mikor megnyitotta "kapuit" (bár inkább elhúzta sátorajtaját) a Café.
A vendégeket hajlongó pincérek és pincérlányok sora fogadta, kik egytől egyig nemtől függően szobalánynak illetve inasnak öltöztek be az esemény alkalmából. Az első, ami leginkább megüthette a műfaj szüzeit, az a jellegzetes köszöntés volt "Üdvözlöm itthon, Gazdám/Úrnőm!" . Tegye fel a kezét, akit így üdvözölnek mondjuk a sarki teázóban. Na ugye, hogy nem vagytok sokan, barátaim? 

A köszönés japán társainktól ered, ugyanis az egész Maid Café ötlet Japánból származik.

"Maid cafés (メイド喫茶 / メイドカフェ Meido kissa / Meido kafe?) are a subcategory of cosplay restaurants found predominantly in Japan. In these cafés, waitresses dressed in maid costumes act as servants, and treat customers as masters (and mistresses) in a private home, rather than as café patrons."

Vagyis diákjaink beöltöztek és egyúttal cosplay napot is szerveztek nekünk. Mennyi Japán egy napra! 

A plakátok a szépséges Aileen Aurora kisasszony keze alól kerültek ki, míg a vendégek komfortjáról  Gál Botond, Zsolt Perott és Gylbert Blythe urak, valamint Hegyi Nikoletta, Mary Glotter, Lagger Arm, Sharlotte Johanson, Glyniss Clarkson  és Katie Runa Blackwood kisasszonyok gondoskodtak. 

A lelkes sereglet mindenre gondolt! Aki kint óhajtott fogyasztani (vagy esetleg fenékre ülni, Rohr kisasszony?), a napsütötte rét és az ahhoz járó látványvilág nyújtott vizuális élményt elsősorban, emellett a szolgák gyakorlatilag körbedongták a kedves érdeklődőt. Aki viszont a felállított sátorban lelte meg a helyét, élvezhette a hangulatos narancs színvilágot a kiszolgálás mellett. Minden asztalra jutott pincérhívó csengő, melyek érdekessége, hogy egyik sem ugyanolyan hangon szólalt meg, ha rázták. A menüsor praktikusan lett összeállítva; úgy tudjuk, mindenki talált fogára valót az ételek és italok sorában. Ám, szinte törvényszerűen, ennek a rendezvénynek is akadt egy emlékezetes pillanata...
Várffy-Zoller Róbert Gazda bizonyára nem gondolt semmi gyanúsra, mikor a cserfes, felvágott nyelvű Hegyi kisasszony jött oda hozzá szolgai kötelességeit végezni. Hegyi kisasszony meglepően szívélyesnek mutatkozott Várffy úrral való közös és párbajszagú múltjuk ellenére, azonban amikor az ételek kiszállítására került a sor, Várffy gazda rendelése mellé kapott egy csinos, aranyos kis rókát is az ölébe bónusz gyanánt. Kedves Gazda! Legközelebb talán legyen szemfülesebb. Egy Maid Café sem veszélytelenebb egy párbajteremnél!

De hallgassuk meg, hogy véleményezték a résztvevők a Maid Cafét, ki milyen emlékekkel távozott a rendezvényről?  Riporterünk, Hegyi Nikoletta által megkérdezettek véleményét lentebb olvashatjátok:


Miért látogattál el a Maid Cafe-ba?
Keith Coltrane : Mert korábban nem találkoztam hasonlóval, érdekesnek tűnt és unatkoztam.
Várffy-Zoller Róbert: Mint bárki más, szerettem volna szórakozni egy kicsit.
Keiko Sama: Eredetileg azért mentem a maid café-ba hogy barátokat szerezzek
Erdős-Prinz Violetta: Egyrészt megtetszett a felhívás, maga a rendezvény témája, szóval ez az egész, de alapjában véve nem fogott meg, viszont nem bántam meg, hogy elmentem, mert nagyon jól éreztem magam, és így az egészet pozitívnak és szupernek mondhatom.
Yarista Palarn: Gondoltam, hogy legyen vendégetek is, meg éhes voltam.

Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?
Keith Coltrane: Teljes mértékben, remélem én is beváltottam a hozzám fűzött reményeket.
Várffy-Zoller Róbert: Számomra minden a lehető legpocsékabban alakult.
Keiko Sama : Igen, olyan volt mint vártam, és azóta kicsit nyitottabb is vagyok
Erdős-Prinz Violetta: Teljes mértékben, sőt. Még inkább, mint vártam volna. Nem hittem volna tényleg, hogy ilyen lesz, azt hittem valami kisebb, de így is tökéletes volt, vagyis én imádtam.
Yarista Palarn: Nem volt elvárásom, így erre nem tudok érdemben válaszolni.

Volt-e olyan, amiben különösen kedvedet lelted, és volt-e olyan, ami bosszantott?
Keith Coltrane: Különösen kedvemet leltem a toleranciában és a szolgálatkészségben, de a vízipisztolyos lány egy kicsit lehetett volna nyugisabb.
Várffy-Zoller Róbert: Néhány pozitívumot fel tudok sorolni, ha nagyon megerőltetem magam: szép környezet, csinos pincérlányok, kellemes gitárjáték. A lassú kiszolgálás, a kéréseim összehangolásának nem megfelelő módja, Hegyi Niki bénázásai viszont annyi bosszúságot okoztak, hogy keserű szájízzel távoztam.
Keiko Sama: Nekem nagyon tetszett az, hogy kiszolgáltak, és az "úrnőm" kifejezés is nagyon bejött, de olyan nem volt ami bosszantott volna
Yarista Palarn : Vicces volt ez a "gazdámozás", ez például tetszett, aranyos volt a felszolgáló hölgy.

Mi lett volna, ami még inkább a szórakozásodat szolgálta volna?
Keith Coltrane: Ha mindenki kifestette volna magát, ha engedtétek volna, hogy tüzet gyújtsak, hogy ugrálhassunk körülötte, esetleg, ha műsort kaptunk volna, aminek a végén kajaeső hullt volna, ha nem értetlenkedett volna annyi diák, ha lettek volna sárkánytojások az asztalon, vagy zene, zene mindenképpen kellett volna.
Várffy-Zoller Róbert: Szívesen megismerkedtem volna az egyik pincérlánnyal, Runával, de nem jött össze.
Yarista Palarn: Talán egy kviddicsmeccs közben.

Volt-e valami, ami zavarba hozott?
Keith Coltrane: Nem.
Várffy-Zoller Róbert: Nagyon ritkán jövök zavarba, de amikor az ölembe hányt Hegyi Niki egy pillanatra még én is leblokkoltam.
Erdős-Prinz Violetta: Igen, egy kicsit ez a bánásmód engem először zavarba hozott, még ha tudtam is, hogy erre kell számítanom, csak furcsa volt, de furcsán jó.
Yarista Palarn: Nem, nem volt.

Az étel-, ital kínálattal meg voltál-e elégedve?
Keith Coltrane: Tökéletesen, imádlak titeket, megetettetek.
Várffy-Zoller Róbert: A kínálat papíron rendben volt, a személyes tapasztalatokról már nem tudtam meggyőződni, mert a kritikán aluli kiszolgálás miatt anélkül távoztam, hogy bármit is fogyasztottam volna.
Erdős-Prinz Violetta: Igen, választékos volt, na meg persze minden finom. Olyan sok mindent nem rendeltem, de amit igen, arról határozottan állíthatom, hogy elnyerték a tetszésemet.
Yarista Palarn: Nagyszerű volt, elégedett voltam ezzel is.

Szerinted mi volt az oka, hogy a vendégek majdnem a fele a Rellon házból került ki?
Keith Coltrane: Ingyen kaja és ingyen szolga felirattal minden rellonost össze lehet gyűjteni.
Várffy-Zoller Róbert: Szeretünk szórakozni, ennyi
Erdős-Prinz Violetta: Szerintem azért, mert ugye mindenki tudja milyenek a rellonosok. Gonoszak, vágynak az irányításra, mindig a vezető szerepet töltik be, vagyis minimum azt akarják, na és persze élvezik, ha valakit szolgasorba foghatnak, ha teljesítik azt, amit akarnak, vagyis minden kívánságukat.
Yarista Palarn: Biztos kiküldték őket óráról, vagy engem akartak csodálni.

Mi a véleményed a Maid Cafe-s napról?
Keith Coltrane: Elmennék máskor is.
Várffy-Zoller Róbert: Magamból tudok kiindulni: rosszabbul nem is sikerülhetett volna.
Keiko Sama: Egészében véve az egész jó volt, szerintem máskor is rendezhetnének ilyet, és akkor lennék "szolga" is
Yarista Palarn: Érdekes volt.

Melyik szolga nyerte el leginkább a tetszésedet, és miért?
Keith Coltrane: Nem igazán tudok választani, Gilbertet imádtam, de ha Úr lennék, valószínűleg azt a fekete hajú lányt választanám szolgámnak, ő tényleg megpróbálta teljesíteni a kéréseimet.
Várffy-Zoller Róbert: Runa rögtön szimpátiát keltett bennem a kisugárzásával. Teljes körű véleményt kizárólag Nikiről tudnék mondani, de legyen elég annyi, hogy ő finoman szólva se nyerte el a tetszésemet
Erdős-Prinz Violetta: Botond, mert ő volt az én szolgám.
Yarista Palarn: Aileen Aurora. Igaz mással nem is találkoztam, csak Nikivel, de nála csak fizettem. Aileen kedves volt, és segítőkész, kielégítette a kívánalmaimat.

Mit hiányoltál?
Keith Coltrane: Több nevetést.
Várffy-Zoller Róbert: A legfontosabb hiányzott, nem leltem szórakozásra.
Erdős-Prinz Violetta: Semmit, minden megvolt, amit csak akartam, és még több is.
Yarista Palarn: Amandát, hogy nem vele voltam, pedig akkor sokkal élvezetesebb lett volna.



2013. május 22., szerda

Májusi programajánló

17:30 0 Comments
Szerencsére itt a jó idő, így mindenki szívesen mozdul ki kicsit a szabadba. Így aztán összegyűjtöttünk pár programot, hogy tudjátok, merre lehet útnak indulni:
Kellemes szórakozást kívánunk! 

2013. május 20., hétfő

Veronica Roth: A beavatott

14:55 0 Comments
Nem tudom, más hogy van vele, de nekem kedvenceim az alternatív világokban, disztópiákban játszódó könyvek, így nem csoda, hogy A beavatottat is eszméletlenül gyorsan elolvastam. De nézzük az alapokat: 
A trilógia Chicago-ban játszódik, ám a háborút követő béke részeként a társadalmat öt csoportra tagolták: az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Minden gyerek 16 éves korában kiválasztja hová fog tartozni (amennyiben ez másik csoport, mint ahol a családja van, lehet, többé soha nem látja őket, mert nem minden csoport között szent a béke), és részt vesz egy beavató szertartáson. Onnantól, hogy a csoport tagja lesz valaki, a választott erényeknek kell hódolni, a csoportra jellemző ruhákban járni és a csoport számára kiszabott feladatokat ellátni - például a város vezetői az Önfeláldozóak közül kerülnek ki, mert őket nem lehet megvesztegetni. Szerintem a felvezetésből, illetve a borítón lévő szöveg alapján egyértelmű, hogy Beatrice Prior melyik csoportot fogja választani, de persze vannak meglepő dolgok a könyvben, és olyannyira rabul ejti az olvasót, hogy a több, mint 400 oldalas hosszúság ellenére egy-két nap alatt be lehet fejezni. A trilógia második kötetét A lázadó címmel lehet megvenni, és a harmadik rész október 22-én jön majd ki angolul. Jövőre film is lesz majd az első könyvből - remélem, ti is olyan izgatottan várjátok, mint én! 

2013. május 12., vasárnap

Diamond

19:35 4 Comments

Nem vagyok híve a helyváltoztatásnak, de volt ez a lány, meg a gurulós fiú mellette, és némi piszkálódás után úgy döntöttek, kellek nekik, így fel lettem cipelve valami poros kastélyba, azon belül is egy hálószobába, ahol el kell viselnem ezeket az ember fajokat, akik ráadásul varázsolnak is. Asszem jól kell viselkednem, mert még a végén el leszek varázsolva, és akkor értelmét veszti az amúgy is hasznos életem. Nevet még nem adott nekem a gazdám, és még én vagyok lusta, ch. 
Ahogy elnézem, már amennyi energiát hajlandó vagyok fektetni a nézelődésbe, nem egy macskabarát lakosztály ez, na egyet se féljenek, majd megmutatom, ki itt a főnök. 
A kaja mindenesetre nem rossz, bár nekem a házi manókra fáj a fogam, amit azt illeti. Vadászni persze nem enged a gazdám, aki egyébként Ágota, és rettentően tudálékos, de azért bírom a fejét, mert gondomat viseli, és néha még azt is érzem rajta, hogy majd ha eljön a lázadás korszaka, és a világ végét jelző katasztrófák, akkor együtt fogunk kárörvendeni. Nem vagyok az a vadász fajta egyébként. Inkább csak nézem, ahogy a többiek bénáznak, és akkor rettentően örülök.
Nem hagynak ám élni itt rendesen, játszottam már a szomszéd lány sárkánytojásával, persze azt is kivették a karmaim közül, ahogy a pálcát is, amivel hadonászni szoktak, tulajdonképpen nem csinálhatnak vele több mindent, mint amit én. 
Folyton hangoztatja a lány, akinek van ez a Rudolf barátja, hogy egész nap nem csinálok semmit. Nem tud ez semmit az életemről, és még azt sem hagyja, hogy az éjszaka karmolásszam a lábát. 

Ott van bezzeg az a kisnyúl, az egész rendes, csak ne lenne ilyen ronda színe. Lehet, hogy lehányom egyszer, és akkor ugyan bűzleni fog, de legalább sötétebb árnyalatot vesz fel.


Na, megnézem ugyan mit csinál a gazdám. 

2013. május 8., szerda

Logisztorik

16:09 0 Comments
Tegnap kaptam egy könyvet mindenféle érdekességgel, játékkal, fejtörőkkel. Gondoltam megosztok veletek párat, hadd agyaljatok. Az első kettőnek rájöttem a megoldására, a második kettőn még én is gondolkodom. Ha kommentben tippelgettek, aki tudja a megfejtést, tud válaszolni nektek (egy ilyen embert ismerek, majd ideböködöm:).

A büszke apa

- Tudja, én a nagy család híve vagyok. Az a fajta, akinek szívéből szól a közmondás, hogy "egy gyerek nem gyerek"!
- Ezek után hadd kérdezzem meg, hány gyereke van?
- Van öt fiam, és mindegyiknek egy nővére.
- Atyaúristen! Mennyi az összesen?
- Nem is olyan sok.

Valóban! Mennyi is?

A reggeli titka

- Tudod, én agglegény vagyok, így mindig egyedül készítem el a reggelimet.
- És mi ebben az érdekes?
- Jószerivel semmi. De ma főztem magamnak egy teát meg egy lágytojást, s pár perc múlva olyat láttam, amit előttem még nem látott soha senki emberfia.
- Mi volt az?

Mi lehetett?

Barbara tud valamit


- 1948-ban aztán felolvasták a nagybátyám állítólag húsz évvel korábban írt végrendeletét - mesélte Barbara. - Körülbelül így hangzott: "Teljes szellemi képességeim birtokában, most, tíz évvel az első világháború befejezése után, elhatároztam, hogy minden ingó és ingatlan vagyonomat unokaöcsémre (név, cím, stb.) hagyom. Kelt Bécsben, 1928. július 10-én. Aláírás, tanúk..." Mondanom sem kell, hogy amint meghallottam a szöveget, máris tudtam: a végrendelet hamis!

Miből tudta?

Az okos lány esete

Réges-régen, amikor még az adósok börtönébe zárták azt, aki fizetni nem tudott, egy kereskedő kölcsönt vett fel a helybéli uzsorástól, s a pénzt az ígért időre sehogysem volt képes visszaadni.
Az uzsorás - szőrös, csúf öregemberke - közben szemet vetett a kereskedő szépséges hajadon lányára, és kilátásba helyezte, hogy a lány fejében szívesen lemond a járandóságról. Apa és gyermeke azonban úgy megrémült ettől az ajánlattól, hogy a ravasz öreg elhatározta, módosít a terven.
- Döntsön a sors! - javasolta. - Van nálam egy üres kis pénzes zsákocska. Abba beleteszek két kavicsot, egy sötétet meg egy világosat. Aztán a zacskót odanyújtom a kisasszonynak, aki a két kövecskéből kivesz egyet. Ha a fekete kavics kerül a kezébe, a sors nekem szánja őt és önként feleségül jön hozzám. Ha a fehéret juttatja ujjai közé a szerencse, lemondok róla is, a pénzről is örökre.
A kereskedő pillantást váltott a lányával, aztán biccentett. Jól tudta, hogy ha nem áll rá az alkura, őt börtönbe zárják, gyermeke meg koldusbotra jut.
A vénember szemében csak egy villanás jelezte, hogy megértette a bólintást. Mivel épp egy kavicsos kerti ösvényen sétáltak, lehajolt két apró kövecskéért. A lány, aki rémülten állt mellette, észrevette, hogy két fekete színű kavicsot dugott a zacskóba, amit széles vigyorral máris nyújtott felé...
-Most mit tegyek? - töprengett a lány. - Ha megtagadom a kérést, az apámat lecsukják! Ha ráolvasom az uzsorásra, hogy láttam a cselt, úgy megharagítom, hogy ég tudja, mi lesz a dolog vége. Húzzam ki a két fekete kavics közül az egyiket, és áldozzam fel magam?
Végül is eszébe jutott a negyedik megoldás. Az egyetlen, amely kihúzhatta a csávából.

Mi is volt ez?

2013. május 1., szerda

Felfordulás a Levitában

16:43 0 Comments
Mi történhetett?

Eddig tisztázatlan körülmények között a tegnap délelőtt folyamán levitás diákjaink állatfigurákká alakultak át! A különös járvány csak a Tündérkertben tartózkodókat érintette, de azokat kivétel nélkül!

Az állatbőrbe bújt levitásokat lencsevégre is kaptuk:

Runa Aileen Niki
Abigél Alex Yarista
Botond Vanília.

Lehet találgatni, ki kicsoda a kékek állatkertjében!:)
Néhányan nem gyógyultak fel mostanáig sem ebből a különös "betegségből", reméljük, hamarosan ők is visszanyerik eredeti alakjukat - ha szeretnék, persze.

Hogy miért is történt a dolog, azt egyelőre senki nem tudja. Egyesek szerint egy a rajzmágia órán talált bűvös ceruza rajzolt át mindenkit efféle mesefigurákká, mások azt gondolják, Piton 'Én pici pónim' serege tehet a különös eseményről. Ez utóbbi nem túl meggyőző érv, de hallani ennél jobbat is: lehetséges, hogy a Bagolykő az április elsejei kavarodáshoz méltón április utolsó napján is szerette volna megviccelni a diákokat.
Hogy más házban is történt-e különös eset, azt egyelőre nem tudjuk, de ok-nyomozókutyáink már szimatolnak az ügyben.

Nem kizárt - egy újabb pusmus állítja ezt -, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy animefigurákká lényegültek át a levitások. Legyünk résen!