2014. november 19., szerda

Levita Portrék - XIX. - Grace Erin Green

Grace Erin Green

Szia Grace! Milyen szép neved van! Jól tudom, hogy brit származású vagy? Hogyan kerültél a Bagolykőre?
Szervusz, Dasha. Nos, köszönöm, nekem is nagyon tetszik, sok más emberrel ellentétben, akik nincsenek megbékülve a saját nevükkel. *zavartan felnevettem* Oh, a jó öreg Britannia... Igen, Bournemouthban születtem, ami egy elég nagy üdülőváros, Londontól két órára van vonattal, az óceán partján. *elmélázok az ajkamba harapva* A Roxfortba jártam eredetileg *nézek rá kissé pimasz vigyorral* Mondhatjuk, hogy eltanácsoltak, miután felgyújtottam egy tanár talárját. A barátnőmékhez költöztem, megszakítva a kapcsolatot a szüleimmel, ők pedig ideköltöztek, így kaptam egy második esélyt, ha úgy vesszük.
Miért gyújtottad fel? Csak nem bosszúból, mert rossz jegyet adott? *Nevet* Viccen kívül, tényleg miért? Vagy véletlen volt?
*Vele nevetek, majd elfojtom, mosollyá alakítva* Hát, régi szép idők. Lázadó korszakomat éltem, eléggé kiakasztottak a többiek az évfolyamban. Afféle kis szülők gyöngyének tartottak, én pedig bizonyítani akartam, hogy nem, így volt pár balhés ügyem. Nekik köszönhető, hogy ennyire... hogy is mondjam... Hát nyűgös alkat vagyok. Kulisszatitkokat nem szoktam kiadni, de igazából azért kezdett el szidni, mert varázslócsaládban nőttem fel és "elkényeztetett fruska" módjára viselkedtem. Kissé frusztráló, ha ilyeneket vágnak a fejemhez.

Te sem vagy az a jó kislány. Meglepődtél, amikor megtudtad, hogy a Levitába kerültél?
Igen, ami azt illeti, rémesen. Egy jó darabig csak bámultam ki a fejemből sokkosan * felnevetek visszagondolva, milyen arcom is lehetett* anno elnyerhettem volna az év Mardekárosa díjat, így szent meggyőződésem volt, hogy a Rellonba fogok kerülni. Úgy tűnik, hogy valami nem stimmel velem, vagy az égiek máshogy akarták a dolgot * grimaszolok az orrom ráncolva*

Talán a megváltás miatt raktak be közénk. Egyébként ne aggódj, vannak a kék házban is rosszcsontok. *Kacsint* Mestertanonci képzésen vagy jelenleg. Pontosan milyen szakon is?
Lehetséges, hogy tényleg megváltani akartak csak. * elgondolkozom a kérdésen* nem sok van a súlycsoportomban, de biztosan akad pár csínytevő. * bólintok pókerarccal* igen, mestertanonc vagyok, gyógyítói és pálcakészítő szakon. Az utóbbi közelebb áll a szívemhez.

Komoly terveid vannak velük? Mivel szeretnél foglalkozni a jövőben? Netán pálcakészítő szeretnél lenni?
A pálcakészítő lenne a jövőbeli foglalkozásom, ha minden jól sikerül. *felmutatom a sebes tenyereim* még csak kezdő vagyok, de igyekszem. Imádom az órákat. Megkapta. A selejt egyszarvú-szőröket, karkötőnek. Semmi mágikus, de szép * mutatom fel a csuklóm*

Mi szerettél volna lenni gyermekkorodban? Ez volt kiskorodban is az álmod?
Igazából nem voltam az a tipikus álmodozós gyerek, mikor nagyon *nyomom meg a szót* kicsi voltam, még akkor egy egyszarvút akartam. De kb. tizenkét éves korom óta a pálcakészítői hivatás érdekel, illetve a gyógyítók pályáját is nagyra becsülöm.

Biztosan sikeres leszel! Elkezdtél kviddicsezni is. Sportos típusnak tartod magad, vagy annyira nem? Mi vezényelt, hogy belépj a csapatba?
Köszönöm, Dasha *mosolygok a lányra halványan, majd ismét fürkésző pillantással figyelek* Nem tudom, mennyire vagyok mondható sportosnak, de szerintem eléggé. Mármint szeretek lovagolni - angol dolog-, és imádom a kviddicset is. A Roxfortban is akartam már játszani, de valahogy sosem jött össze, hajtónak akartak berakni, ahhoz pedig túl lobbanékony és forrófejű vagyok * nevetek fel röviden*

Most terelő vagy elsőposzton, amihez éppen az általad felsorolt tulajdonságok nem jelentenek hátrányt. Mindjárt kezdődik az első meccsed a levita színeiben. Várod már? Általában milyen gondolatok futnak végig egy csapattag fejében a meccs előtti órákban?
Igen, azt hiszem, hogy itt végre nem kell ilyesmiken agyalnom... mármint azon, hogy mit tegyek. Tudok tervezgetni, meg aranyos lenni, de meccs közben nem megy, túlteng bennem az adrenalin. Oh, ami azt illeti nagyon izgulok. Egy részről kíváncsi leszek,hogy az ellenfél terelői mennyire nehezítik majd meg a dolgom, míg más részről azt hiszem, hogy kicsit amiatt is aggódom, hogy a csapattársaim ne az én hibám miatt sérüljenek meg. Azaz jobb lenne, ha egyáltalán nem sérülnének meg... Néha még nem tudom magam tökéletesen kifejezni a magyar nyelven. * vállat vonok*

Az izgulás általános dolog amíg fel nem dobják a kvaffot. Aztán már mindenkit (legalábbis a legtöbb játékost) az adrenalin hajt. Engem nagyon! Van más hobbid a lovagláson kívül?
Hát a zongorázást szeretem, mármint pár éve játszom rajta. Tíz, maximum tizenegy. De ezt nem nagyon hangoztatom, még a végén azt hiszik, hogy finom és művelt, lágy lélek vagyok. Afféle úrihölgy és akkor megint rá kéne cáfoljak *felnevet* Most már szeretnék befejezni egy iskolát!!


Megértelek. Mondjuk a levitások nagyon szeretnek zongorázni. Apropó! Mintha egy elsős rellonossal láttalak volna a bálon. Csak nem? *Néz rá mosolyogva és kíváncsian*
Nem, ami azt illeti semmi nem lett belőle, elvégre több indokom is volt rá. Az egyik az, hogy még csak 17 éves és már több barátnője is volt. Egy menyasszonya, meg két barátnője. Máármint egy időben. Ezek után kicsit bepikkelt rám,mikor nem játszottam nyílt lapokkal. Megcsókolt, én meg közöltem, hogy ez nem megy, mert szeretek valakit. Úgyhogy, elég rövidtávú volt az este. Otthagyott, én meg a kínos helyzet miatt még örültem is neki * nevetek*

Érdekes. ..... Szereted a sütiket? Melyik a kedvenced?
Igen, szeretem a sütiket, bár néha van pár fura.  Például a bálon is volt az az agysüti. Nem tudom,már a sütikészítés sem a régi! *a szemem forgatom* szeretem a régi dolgokat...

Köszönöm szépen a válaszokat. Maradj ilyen mindig, légy energikus és keménykezű a pasikkal. *Nevet* Sok sikert a tanuláshoz és sok erőt a kviddicshez!
Köszönöm, Dasha, részemről a szerencse. Majd igyekszem megmaradni hűnek önmgamhoz, a pasik meg nem érdemelnek jobbat * nevetek* Viszont kívánom * felkelek,majd megigazítom a ruhám és távozok*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése