A mai nappal elkezdődött egy új időszak, az advent. Összeszedtem nektek néhány gondolatot, amit illik tudni erről a négy hétről.

Advent
Adventus - latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep
eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére
(Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Adventi koszorú
Adventkor a 19–20. század
óta szokás koszorút
készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német
evangélikus lelkész készítette el: egy
felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap
eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi
koszorú általában fenyőágból
készített kör alakú koszorú, melyet négy
gyertyával
díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik
vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző
este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák
számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Jézus a várakozónak
ad karácsonykor.
Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Az utóbbi években elég sokszor már csak divatból készítenek koszorút. Csak azért, mert ez a hagyomány, és minél mutatósabb, minél extrább, annál boldogabbak vagyunk. Sajnos ez messze nem igaz. Már régen elvesztette az igazi jelentését: a várakozás az igaz szeretetre, és az egyre közeledő karácsonyra.
Adventi naptár
Az adventi naptár használatának
népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik,
akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a
várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes
és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy
részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd
megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a
kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti
vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy
ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak
a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Manapság már a legkülönfélébb naptárakat nem csak megvenni lehet, hanem magad is elkészítheted. Ehhez csak egy kis alapanyag és kreativitás kell.
Adventi és karácsonyi vásárok
Az első karácsonyi vásárokra Bécsben került sor, több mint 7 évszázaddal
ezelőtt, és a mai napig hatalmas vonzerővel bír mind a helyiek mind
pedig a látogatók számára. Kezdettől fogva ezeket a piacokat az ott
dolgozó árusok formálták. 1296-ban I. Albrecht császár megadta a
lehetőséget a bécsi kereskedőknek és boltosoknak, hogy egy decemberi
vásárt tartsanak a város lakosságának. A 16. században a Thomasmarkt
-ami a mai Adventi vásár előfutára volt, mindig
karácsony és szilveszter környékén zajlott le. Az átlagos termékek mellett, mint a
textil és élelmiszeráruk, a Thomasmarktban eladásra kerültek még
ízletes mézeskalácsok, sütemények, melyek mind nagyon népszerűek
voltak abban az időben.
Azóta sokat
változott, formálódott, mígnem elérte mai gazdagságát, és pompáját. Ma is igen
népszerűek, az emberek tömegesen zarándokolnak el Bécsbe, hogy a hagyományos karácsonyi
vásárt életükben legalább egyszer láthassák, és megtapasztalják, milyen az, ha
a karácsonyt fogni lehet.
Nem igazán mozgok jól ebben a témában de valamiért azt hittem (így emlékeztem gyerekkoromból, főleg, hogy nem hívő és nem gyakorló református családból jövök), hogy a különböző színű gyertyát az utolsó hétvégén kell meggyújtani így a kérdés. Miért pont a harmadik vasárnap kell a rózsaszínt?
VálaszTörlés