Levita Portrék XXXIII. - Szentmihályi Lilien Izabella

Nemes Szentmihályi L. Izabella, újdonsült házvezető-helyettesünket egy kviddicsedzés után kaptam el az öltözőben, így kérlek nézzétek el neki, ha véletlenül ziláltan festene a róla készült fotón. Ha kócos is, mosolya még kedves - biztosan nem sejti milyen kérdésekkel várok rá. Muhahaaa

Szia Iza! Köszi, hogy gyorsan bevállalod ezt a kis interjút mielőtt befejeznénk mára a napot! Igaz az a pletyka, miszerint Várffy professzor miatt jöttél vissza, mert közel akarsz lenni hozzá?

SzLI: Nem.

Oh, őő, okés, ez egy elég karakteres válasz volt, akkor azt hiszem el is evezek e téma vizéről... Khm. Mi a véleményed, mi a kékek legidegesítőbb tulajdonsága? És melyik a legszerethetőbb?

SzLI: Nem mondanám, hogy van legidegesítőbb tulajdonságuk. Mindenkinek megvannak a maga gyengeségei és erősségei, ez teszi őket különlegessé. Legszerethetőbb? Megbízhatóak. Bármit rájuk lehet bízni és tudom, hogy mindent megtesznek a siker érdekében.

Ó bizony, ránk mindig számíthatsz... Nem fogsz unatkozni, kisujjeskü. De teszteljük kicsit a határaidat, már így először csak elméletben. Ha teszem azt egyik reggel arra ébrednél, hogy a házvezetői kunyhót körbevették indiánnak öltözött mestertanoncok, arra például hogyan reagálnál?

SzLI: Mindenképp megkérdezném, hogy mi történik. Stresszlevezetés? Démont idéznek a jobb vizsgaeredmények érdekében? Új tanulási módszer? Vagy csak nagyon nem vagyok tisztában a napokkal és már itt a Halloween, a levitások pedig csoportos beöltözésben döntöttek idén. Figyelj, bármi lehet.

Nos, szóval nem akadnál ki rögtön, ez nekünk már elég, hogy ez alapján tervezhessünk. Mármint... Nem mintha bármi ilyesmire készülnénk. Khm. Mi a kedvenc emléked diákkorodból?

SzLI: Olyan sok van! Nem tudnék egyet kiemelni. Még emlékszem a legelső napomra a Levitában, az első kviddicsmeccsemre, az első vizsgára. Szeretek visszagondolni az első találkozásomra a barátaimmal, az összes velük töltött időre. Meg persze az is egy kedves emlékem, amikor végeztem az összes vizsgámmal. Az a legjobb.

Ah, olyan jó kis nosztalgia árad a szavaidból, öröm hallgatni. Akkor hamár így beszéltünk a múltról, jöjjön a jövő... Ha csak egyet választhatnál, mit ennél életed végéig?

SzLI: A 16 éves énem erre rögtön rávágná, hogy vattacukrot, de nem hiszem, hogy tudnék életem végéig egy ételt fogyasztani. Nagyon hamar ráunnék és ha a kedvencem lenne, meg is utálnám.

Hát Izaaa, nem tudod, hogy erre a jó válasz a pizza? Tudod, bármit rárakhatsz, bármiből összerakhatod... Érted már a lényeget? Na jó, nem fárasztalak itt tovább a bolondságaimmal. Köszönöm, hogy vállaltad a megkeresést, szép napot neked!

✰Mosó✰