Szörnyű meleg volt, még fönn a levegőben is, ahol a királyfi egy helyben lebegett, láthatatlanul. A hegy nagy izzó köveket köpködött, többször is majdnem eltalálták. A gőz meg a füst meg a láng, amit a sárkány fecskendezett ki tajtékként az orra likán, még a legbátrabb embert is megfélemlítette volna. Még a hegyoldalakat is az áldozatai megfeketedett hamva borította, azoké, akik megölni jöttek őt, de ő megsütötte őket. A szegény kis Alfonzó kerti fecskendője is ott hevert a völgyben, darabokra törve, haszontalanul. De a sárkány vidáman, mint a kiskacsa a fekete tóban, lubickolt, fröcskölt a veresen izzó, bugyborékoló folyékony tűzben.

- Hé! - kiáltott rá a királyfi.

A sárkány fölbukott a felszínre, szarva mint a vörös holdsarló, csak nagyobb, s a patáival, lángoló farkával csapkodta a tüzet.

- i van itt? - kérdezte rekedt, dühös hangon. - Csak találjak rád!

- Én volnék - felelt a királyfi. Ez volt az első eset, hogy a nyelvtanra nem ügyelt, de hát iszonyúan izgatott volt.

- Mit akarsz? - morgott a bestia. - Hadd lássalak! - S még kimondani is szörnyű, kitárta két széles, lángoló szárnyát, s elindult egyenest Villó felé, a hangja nyomán.

Nos, a királyfi sose hallotta, hogy a sárkány repülni is tud; mi több, az előtte való éjszakáig még a létezésében is kételkedett. Egy pillanatra elzsibbadt a rémülettől, majd mint a kő bukott le a hegy lábához, s kiáltotta:

- Hé!

- Nohát - morgott a sárkány -, mi bajod? Miért nem tudsz udvarias kérdésre udvarias választ adni?

- Szíveskednél talán az odúdba visszafáradni és a sárkánybecsületedre megfogadni, hogy nyugodtan végighallgatsz?

- Legszentebb becsületszavamra - mondta a bestia, s úgy mellesleg porrá égetett egy arra repülő sast. A sas hamva ott záporozott zizegve a királyfi körül.

Majd a sárkány félelmetes csobbanással bukott le a lángtóba, és a hegy bömbölt körülötte.

A királyfi most magasan fölébe repült, és lekiáltott neki:

- A Remorától hozok üzenetet! Azt mondja, félsz fölvenni vele a harcot.

- Nem is ismerem - morgott a sárkány.

- Itt küldi a kesztyűjét - mondta Villó királyfi -, kihívásul élethalálharcra!

És beleejtette a saját kesztyűjét a vadul fortyogó tűztóba.

- Micsoda?! - üvöltötte a sárkány. - Csak találjam meg! - és kimászott a tóból, úgy izzóvörösen, ahogy volt.

- Megyek, és megmondom neki, hogy jössz - mondta a királyfi, és két lépéssel ott termett a Remora fagyos hegye fölött.

1. Az első azoknak kedvez, akik tudnak valamelyest angolul. A http://vocabulary.ugent.be/ oldalon néhány alapadat megadása után egy körülbelül 4 perces játék során a képernyőn felbukkanó szavakról kell megmondani, ezek tudomásunk szerint létező angol szavak-e, vagy csak értelmetlen karaktersorozatok.

Ha egy szóban nem vagy biztos, érdemes inkább a "nem" válaszra kattintani, ugyanis olyan szavak, amiket elfogadsz, pedig valójában nem léteznek, pontlevonással járulnak majd a végső értékelésedhez. A játék 60 469 létező és 304 275 nem létező szó közül válogat 100 darabot. Az F gomb lenyomásával jelzed, hogy a szó szerinted nem létezik, a J gomb azt jelenti, az adottat létező szónak találod. A végén a gép százalékos arányt állít fel arról, mennyire jól ismered az angol nyelv szavait.

Jó próbálkozást, én másodikra egészen belejöttem! :D

2. A második egy lassan egy éves hírben szerepelt, de én még csak most találtam rá. Ez egy nagyon rövid, konkrétan maximum 20 másodperces felmérés. Nem kell hozzá semmilyen speciális tudás, sőt, olyan feladatra gondoljatok, amelyet egy óvodás is meg tud oldani. Kínában. Ugyanis ez a feladat az elsős általános iskolások felvételi feladatsorában volt. Külföldi oldalakon azt írták, minél idősebb (képzettebb) vagy, annál több idő szükséges a feladat megoldásához. Mindenki döntse el maga, mennyire bonyolult a következő játékos feladvány! Ide kattintva megkapod a feladványt, és lejjebb görgetve a megoldást is megtalálod, hogy ellenőrizhesd válaszodat. A kérdés: Hányas helyen parkol az autó?

Mostanra remélhetőleg mindenkinek sikerült átrágni a tábori szabályzatot és  kellemesen berendezkedni a bungalójában. S talán már arra is volt lehetőségetek, hogy élvezzétek a tenger nyújtotta örömöket, vagy hogy felfedezzétek a sziget más pontjait. Van azonban néhány fontos dolog, amit jó ha észben tartotok! Vegyünk sorra szépen mindent!

Talán már feltűnt, hogy Dwayne Warren, a mi kissé morcos, házvezető helyettesünk nincs sehol. Nos nem véletlen, az auror ugyanis, nem jött velünk, a kastély környékén maradt. Hogy pontosan miért is, azt nem tudni. Egyesek szerint a kötelesség tudat marasztalta, mások szerint csak a nyaralás-napfény-szórakozás gondolata taszította túlságosan. Igazából mindegy, szerintem mind egyet értünk, hogy hiányzik. Ha bármi problémátok van, akkor persze nyugodtan megkereshetitek imádott házvezetőnket Gryllus Matildát, vagy valamelyik prefektust. Ők ugyanis nem bújtak ki a kötelező nyaralás alól.

Igaz Lyrát és Izabellát ne kérdezzétek, ha valamit meg akartok találni, a két lány ugyanis nem a tájékozódásról híres. A minap is eltévedtek az egyébként tiltott dzsungelben. Még jó, hogy nem kapták őket rajta, és hogy igazából sem én sem ti nem tudtok erről semmit! ;)

A dzsungelen túl, nem ajánlom, hogy az ősi temetkezési helyet látogassátok, azt beszélik, elő-előfordul, hogy egyesek kibújnak a sírjukból. A dologról Dolánszky Alex tudna mesélni talán a legtöbbet. De ha őt nem találnátok, a hetedikes Pethő Abigélt is megkérdezhetitek.

Visszakanyarodva, meg kell említenem, hogy házvezetőnk bizony mindenre és mindenkire gondolt, leginkább mégis csak ránk, levitásokra, akik még a nyári melegben is tanulni próbálunk. Magával hozta ugyanis a könyvtár jó néhány vaskos kötetét, s ezeket meg is találhatjátok az üdülőben, mégpedig a Parti könyvtár feliratú ajtó mögött. Nem, nem buli van. A könyvtár van a parton.

Az említett könyvekkel teli részleget Brandon Norrey már biztosan felfedezte. Az a hír járja ugyanis, hogy Mestertanoncokat megszégyenítően sok információval rendelkezik a sziget történelmével és kultúrájával kapcsolatban. Mi persze egyáltalán nem bánjuk, sőt! Büszkék vagyunk rá, szóval Brandon, na meg mindenki más is, csak így tovább! 

Most hogy viszonylag minden fontosat tudtok mondok még pár dolgot, amit megfigyeltem.

Lazriell Hiuronnak valószínűleg a kviddics hiányzik a legjobban. Máskülönben nem a pálcáját

 

Szerelmes gerléink sem unatkoznak. Evelint és Isidort többször, többfelé látták édes kettesben. Legutóbb a vízesésnél. A Dolánszky párost viszont egyre ritkábban látni. Újabban az órákat is ellógják, csak hogy együtt élvezhessék a hely (és egymás) szépségét.

Egyébként lehet valami a levegőben, mert Várkonyi Arnoldot, és a már említett Brandont is látták édes kettesben andalogni egy-egy lánnyal.

Mindenki közül Faragó Benedikta fogta a legnagyobb halat, ő ugyanis az asztrológia professzor nyakába ugrott. Állítása szerint egy kígyó miatt... Akire azonban érdekes figyelni, az Rentai Bálint. A mestertanoncot ugyanis mindig más lánnyal látni. Hol a rellonos DÖK-elnökkel, hol évfolyamtársával Abigéllel, míg megint máskor az eridonos prefektussal Ashleyvel. Vajon miben sántikál?

Nos egyelőre ennyi. A nappal vigyázzatok, könnyen le lehet égni. A tengerben pedig az erőszakos-marasztaló hínárokra figyeljetek, vagy legalábbis ne menjetek egyedül úszni. Ha kíváncsiak vagytok miért mondom, kérdezzétek meg Lyrát. Ő bizony már megjárta az ádáz növényekkel.

Jó nyaralást! 

 Az 1000 papír technika nem egy nehéz, de annál időigényesebb origami típus, szóval ezt csak annak tudom ajánlani, akinek van elég türelme megcsinálni az összes darabot. A végeredmény viszont mindenképp gyönyörű lesz, szóval ne féljetek belekezdeni.

Most megmutatom, hogyan kell egy hattyút csinálni ezzel a technikával. Először is néhány, pontosabban 250-260 kisebb papírra lesz szükség. Én picit nagyobbakból csináltam ez enyém, így egy A4-es lapból nyolc kisebb jött ki, de egész nyugodtan lehet kisebbekkel is próbálkozni (akkor csak még egyszer vagy kétszer félbe kell vágni a lapokat).

Az alap elkészítése:      

 

Ez a második hajtás csak jelölésnek szolgál, ezek mentén hajtsuk le a két sarkot úgy, hogy ilyen kis házikó-forma legyen belőle.

Majd a két lelógó háromszöget, nagyjából az átlóik mentén hajtsuk vissza, aztán a maradék kis háromszögeket is hajtsuk fel a nagyra. Ezzel kész is vagyunk eggyel... Még 259 ilyen, és neki is láthatunk elkészíteni a hattyút.

         

 

Az első két sort egyszerre kell megcsinálni, így elsőnek 50 darab fehér elemre lesz szükség, amit a képen látható módon illesztünk össze (két elem egyik sarkát illesztjük bele a harmadik alján lévő két kis lyukba). Végül ilyen lesz.

Ezt követően még négy sort csinálunk, azaz a hattyú teste összesen hat sorból fog állni végül 

 

Következő lépésként a madár nyak-begy részér csináljuk meg, amihez kilenc elemre lesz szükségünk. Az első sor 4 fehér elemből, a második háromból, és az utolsó pedig két elemből áll, erre helyezzük majd a nyakat. Én a második sorba raktam egy fekete elemet, de ti tetszés szerint díszíthetitek, ahogy majd a farokrészt, és a szárnyakat is.

 A farok értelemszerűen a nyakkal átellenben van, 19 elemre lesz szükségünk és 6 sorból áll. 4 fehérrel kezdünk, majd a második sorban  három elemet használunk fel (fehér-fekete-fehér), majd ezt kipótoljuk mind a két oldalon 1-1 fehér elemmel. A harmadik sor 4 elemből (fehér-fekete-fekete-fehér), a negyedik három (fehér-fekete-fehér), az ötödik két fehér, és végül a hatodik sor egy fekete elem felhasználásával készül.

A szárnyakhoz egyenként 26 háromszögre lesz szükségünk. Az első sorhoz 8 fehér elemet használunk, a másodikhoz hetet, a fehéret, és a feketét felváltva használva. Harmadik sor: fehér, fekete, fehér, fehér, fekete, fehér. Negyedik sor: fehér, fekete, fehér, fekete, fehér. Ötödik sor: fehér-fekete-fekete-fehér. Hatodik sor: fehér-fekete-fehér. És végül az utolsó két sorba először kettő, majd egy fehéret teszünk. És ezt megismételjük a másik oldalon is.

Már csak a nyak van hátra, amit két módon is lehet elkészíteni. Az egyik módszer, hogy csak simán egymásba illeszted az elemeket, kb. 20 darabot, és azt helyezed a begyrészre. A másik módszerhez kicsivel több elem kell. Kezdjük 2 elemmel,amit 1 elemmel kapcsolunk össze! A 4-5 számú elemet úgy illesztjük az előző elemekhez, hogy a 3 számú elem zsebeibe és a 1-2 számú elem zsebeibe is beillesztjük a 4-5 számú elem füleit….és így haladunk a kívánt nyakhosszúság eléréséig! Elemek száma: 2-1-2-1-2-1-2-1

 A nyak utolsó két eleme legyen fekete, és sárga, ez lesz a madár csőre. Ezt a két darabot érdemes egy mérettel kisebb lapból hajtogatni, így nem lesz túl nagy a csőre. Ééés... Kész is van a hattyú. Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Ezzel a technikával, egy kis képzelőerővel, és rengeteg papírral szinte bármiot lehet készíteni, pingvint, pandát, de akár még mesefigurákat is. Jó kreatívkodást!

Szépen elterjedt már az iskolában, ezért nem árulok el titkot, ha megsúgom: még friss levitásunk, Victoria Fresmoon házváltást fontolgat: lehetséges, hogy a Rellonnak kell adnunk vadóc ikerpárunkat. De tudjátok-e vajon, mi áll a háttérben, miért kényszerülhet zöldségként vegetálni a továbbiakban szeretett Vicünk? Olvassátok vele rövid riportomat!

Mi újság a tavaly év vége felé elköltözött felsőbb évesünkkel és kis védencével? A most elsős mestertanonc, Isidor Slusser állítása szerint azért hívta meg magához a harmadikos Evelin Ordassyt, mert egyedül unatkozott volna nagy házában, és a lánnyal mindig jól érezte magát. A különös indokot tetézi egy jobbal: aggódott a sete-suta lányért, nehogy baja essen; illetve egy hihetőbbel: nagyon szépnek találta őt.
Azóta Slusser úrfi nem titkolja, hogy belehabarodott Ordassy kisasszonyba. Együttélésük nem teljesen zökkenőmentes: a különleges állatok imádója, Evus többek között egy kecskével táncol Isidor idegein.
Egy bagolyköves prefektus máig nem tért magához a Slusser-Ordassy házavatón látottaktól. A buli állítólag reggel 9-kor kezdődött, és a többek között szamárból és csirkéből álló élő állatsereg mellett döglött halakkal is dobálóztak.

Ha már bogolyfalvi ingatlan: régi-új diákjaink, a művészeteket oktató Aileen Aurora, és az alapszak elvégzése után egy évet szünetelő Dolánszky Alex mindketten megkezdték mestertanonci tanulmányaikat. Nem tudni azonban, mennyit foglalkoznak a tényleges tanulással, mert látszólag szakjaik különóráin kívül minden percüket együtt töltik. Olyannyira egymáshoz nőttek, hogy a hírek szerint hamarosan közös lakást is bérelnek majd Bogolyfalván. Vajon Aurora kisasszony tartja el a kerekesszékből kikelt nagy Őt? Meddig bírja ezt majd Dolánszky önérzete?

Az említett álompárocskáért egy emberként szurkolt a Bagolykő legalább fele. Még házvezetőnk, Gryllus Matilda is rajongójuk lehet, erre enged következtetni április elsejei tréfája. Ennek során egy alapos leszidás, sőt az elbocsátás rémével riogatta a párt, csak hogy egy csavarral újabb tréfának tegye ki őket: a fiataloknak gyűrűt hozott, és kövelte az azonnali eljegyzést! Hogy ez megtörtént-e, arról nem szól a fáma, de gyönyörű, varázskezű Barbie-nk helyében még átgondolnám, igent adok-e a csapodár legénynek.

Bár talán nem tehet róla Alex, amiért láthatóan teljesen elcsavarta a fejét új diákunk, a hetedéves Böröczky Zoé. Szárnyra kelt a feltételezés, hogy a most érkezett levitás hölgyemény véla felmenőkkel bír, sőt, talán ezen okból is menekült a Bagolykőre. Akárhogy szalad, nem lesz könnyű élete itt sem: mióta megérkezett, a fiúk teljesen megvadultak körülötte. Az elmúlt két hétben rekordot döntöttünk a Bagolykőn lezajlott szakításokkal. Nem tudni, Zoé párra talált-e, de nőnemű gyűlölői valószínűleg szép számmal akadnak. Ki marad a Böröczky lány védelmezője, ha a pasik részéről zaklatás, a nők részéről revans ígérete fenyegeti?

És különben is, mi van Tildával? Idénre házvezetővé érett házvezető-helyettesünk talán a szívére vette, hogy legkomolyabb levitásnak kiáltottuk ki előző tanévben, pedig ezt igazán nem negatív felhanggal gondoltuk. Mindenesetre azóta hallani arról, hogy jó napjain lelkesen diákjai nyakába ugrik, illetve ez az április elsejei mókázás is talán önértékelési problémáinak tudható be.

Vagy egész mástól kergült meg fiatal és piszkosul művelt vezetőnk? Csak nem a szerelem, ami lepcses szájak szerint a láthatáron van...?

Isidorék után nem csak Mr és Mrs Dolánszky, más is költözésre adja a fejét a közeljövőben. Ki hallott már arról, hogy a frissen érkező félikrünk, kviddicskapitányunk tökéletes mása (kívülről legalábbis) itt akarja hagyni a Levita házat, és a Rellont szemelte ki végső céljául?

Már egy ideje terítéken van a dolog, de csak pusmusokat lehetett hallani, igaz-e egyáltalán, és ha igen, miért? Vasárnapi exkluzív interjúnkból megtudhatjátok, miért fordítana hátat a szfinx portrénak végleg Victoria Fresmoon.

  

Villó királyfi nem feküdt le. Fényes nappal volt már, s ő megígérte, hogy a tűzokádó sárkány szarvát és farkát még aznap elviszi ajándékba egy csinos hölgynek. Azt mondta, semmiség az egész; de most, ahogy ott ült, és törte a fejét, már nem volt olyan biztos a dolgában.

- Először is - kérdezte -, vajon hol találom meg ezt a tűzokádó sárkányt?

Töprengett egy darabig, aztán fölszaladt a padlásszobába.

- Muszáj, hogy legyen! - kiáltotta, s lázasan turkált a kacatok közt. - A mindenit, ez az!

És valóban, megtalálta azt az elefántcsont varázstávcsőt, amit az Ezeregyéjszaka Ali hercege vásárolt a sirázi bazárban. Nos, ez olyan távcső, hogy azon át az ember akárkit vagy akármit meglát, amit szeretne, akármilyen messze van az.

Villó első ötlete az volt, hogy a hölgyére vet egy pillantást. "De ő biztos nem örülne, ha meglesnék - gondolta -, és nem is fogom!"

A tűzokádó sárkányt annál inkább; ezt eltökélte, mert ha azt a bestiát meglesi, abban nincs semmi illetlenség.

Szeméhez emelte a távcsövet, kinézett az ablakon, és annak rendje-módja szerint fölfedezte a tűzokádó sárkányt. Olvadt lávában úszkált, egy tűzhányóhegy tetején. Ott bizony, úszkált, le-lebukott, kedvére lubickolt a lángoló hullámok közt, s szökőkútnyi tüzet fújt ki az orrán, akár a cet!

A királyfinak nem tetszett a látvány.

- Hiába a ködsüvegem, hiába a hétmérföldes csizmám, hiába hogy a kardom nem csorbul ki, akkor sem jutok a bestia közelébe - mondta -, márpedig ha be nem cserkészem, nem tudom elejteni. Szegény kis Alfonzó! Szegény Enrikó! Milyen vitéz fiúk voltak! És én még azt hittem, hogy a tűzokádó sárkány nincs is, mert a természetrajzkönyvekben nem írnak róla; és azt hittem, a fiúk csak tréfálnak, és hamarosan otthon lesznek, épen és egészségben. De rémes is, ha az ember túlságosan okos! Hát most mit tegyek?

Valóban, mit is? Te mit tennél az ő helyében? Vagy elviszi a szarvat és farkat, vagy belepusztul. Máskülönben hogyan is állna a hölgy elébe? Még közönséges szájhősnek hinné.

A királyfi csak ült, ült, és törte a fejét; a nap meg csak telt, telt, s már délre járt az idő.

Végül fölugrott, berohant a könyvtárba, abba a terembe, ahova soha senki be nem tette a lábát, csak ő meg a királyné. Siettében egymás után szórta le a köteteket a polcról, amíg csak rá nem lelt egy régi könyvre; egy francia úriember írta, bizonyos möszjő Cyrano de Bergerac. Egy holdbéli utazásról adott számot benne, és a könyv rengeteg tudnivalót tartalmazott, csupa olyasmiről, amit általában nem ismernek; a Holdra ugyanis kevesen járnak. Villó úgy vélte, a könyvben majd rátalál valamire, ami számára hasznos lehet. És rátalált! Ebből is láthatjátok, hogy ha okos valaki, és figyelmesen olvas, annak végül is lehetnek előnyei. A könyvből ugyanis a királyfi megtudta, hogy létezik egy nagyon ritka bestia, Remorának hívják, mely legalább olyan hideg, mint amilyen meleg a tűzokádó sárkány!

"Nohát - gondolta Villó -, csak tudnám összeugrasztani ezt a kettőt, akkor a Remora talán megölné a sárkányt, vagy ha meg nem is ölné, legalább kihűtené annyira, hogy legyen valami esélyem vele szemben."

És megragadta a varázstávcsövet, belenézett, s már észre is vette a Remorát. Csak a hófehér és jégsima orra hegye kandikált ki valami keskeny hasadékból, egy fagyos hegységben, nem messze a tűzokádó sárkány lángoló hegyétől.

"Hurrá!" - súgta magában halkan a királyfi; s mint az őrült, ugrott bele a hétmérföldes csizmájába, csapta fejébe a láthatatlanná tévő süveget, kötötte a derekára a kicsorbulhatatlan kardot, vágott magának egy jó karaj kenyeret, s rakott mellé a tarisznyába egy darab hideg marhanyelvet. Mert ha csak teheted, ne menj úgy csatába, hogy ne volna nálad bőven élelem, elegendő, hogy megtartson jó erődben, jókedvedben. Aztán elröpült, s hamarosan oda is ért a sárkány tűzhányóhegyéhez.

Sajnálattal kell közölnöm, hogy a blogot nem áll módunkban tovább üzemelni. A csapat úgy érzi, kifogyott az ötletekből, már nem tud megújulni, és különben sem érezzük úgy, hogy ezzel valódi közösségi munkát végeznénk. 

Interjúalanyokból kifogytunk, rovataink nincsenek, a blogírók felszívódtak... Bár kezdetben küzdöttünk azért, hogy sikerüljön tovább folytatnunk, de mára belefáradtunk a dologba. Sajnáljuk, hogy így lesz vége, de már nem vagyunk képesek többet tenni ezért az oldalért.

Köszönünk mindenfajta támogatást, kritikát, véleményt és ötletet, amikkel az évek során segítettetek minket. Sajnáljuk, hogy ez így alakult, de közös és egyértelmű döntés volt. 

Előfordulhat, hogy még valamikor a jövőben újra visszatérünk, de nem igazán reménykedünk ebben, túl nagy változás kéne ahhoz, hogy újra kedvet kapjunk az íráshoz. Mindazonáltal ezzel az utolsó cikkel kapcsolatos mindenfajta véleményt és észrevételt várunk itt vagy a Blog kibeszélőben.

Búcsúzóul mindenki kap majd egy-egy névre szóló tavaszias fejlécet Lintől.

Legyen további szép napotok! =ˇ^ˇ=

U.i.: Valószínűleg érdeklődés híján a Bagolykő is bezárja kapuit, ez is az egyik oka annak, hogy a blog értelmét vesztette.