Levita Portrék V. - Nemes Izabella

Nemes L. Izabella 

Vagy inkább Miza?

Egyik nap estefelé a szobámba igyekeztem, amikor megláttam Izát a kandalló mellett ücsörögni. Eszembe jutott, hogy még nincs meg a következő interjújelölt. Megkérdeztem hát, hogy feltehetek-e neki pár kérdést. A pozitív válasza után lehuppantam mellé a fotelba és elővettem a jegyzetlapjaimat. 

Gratulálok a prefektusi rangodhoz. Mi motivált, hogy prefektus legyél? Honnan jött az ötlet?

Köszönöm szépen. Hát először is még ugye sosem voltam prefektus, de törekszem az igazságra és hát én sem szeretem, ha valaki rosszalkodik.
Talán ez egy ilyen hirtelen ötlet volt, de nem bántam meg, azóta is nagyon szeretem, és lelkesen is csinálom a feladataimat. Attól viszont nem kell aggódni, hogy valakit megbüntetek, mert hát... nem vagyok az a fajta, de ez még nem azt jelenti, hogy minden csínyt megúszhatsz következmény nélkül. Ohh, ezt most miért mondtam...

Ha fogadnom kellett volna, hogy kik lesznek az új prefektusok, akkor pont rád nem fogadtam volna. Azonban nincs kétségem afelől, hogy nagyon jó prefektus vagy. Sok dolgod lett ezáltal?

Hát ez kicsit meglepett, de különben én sem gondoltam volna, hogy prefektus leszek, most viszont már örülök neki.
Igen, ezáltal sokkal több dolgom lett, például most különösen figyelnem kell arra, hogy ki szabálytalankodik, éjjelente járőröznöm kell, ami igencsak lefáraszt, hiszen ott vannak mellette még a kviddicsedzések és a hajnalban való kelések a kutyám miatt. Ennek ellenére - nagy meglepetésemre - rendkívül éber vagyok éjjelente és talán a járőrözés a kedvencem.

Nagyon jó prefektus vagy! Komolyan veszed a kviddicset? Szeretsz edzésekre járni?

Jajj köszönöm, bár még csak most kezdtem ezt az egészet és még nagyon is új nekem itt minden.
Persze, hogy komolyan veszem, a lovaglás után ez a kedvenc sportom. Emlékszem, hogy hogyan kerültem be a csapatba, de ezt most nem mesélem el, csak ha érdekel valakit.
Imádok edzésekre járni, azon kívül, hogy nagyon lefáraszt, szeretem, de kicsit olyan érzésem van, hogy mentem idegösszeroppanást kapok. Ezt próbálom nem mutatni, de lehet, hogy valaki más észrevette.

Megosztod velünk, hogy hogyan kerültél be a Levita kviddicscsapatába? Biztos sokan vannak, akiket érdekel, engem biztosan.

Huhh, hát ez egy hosszú történet, de legyen.
Szóval, az egyik nap a folyosón sétáltam, könyvekkel a kezemben és szokás szerint Vatta is velem volt. A folyosón ugrált, én pedig nem figyeltem rá, mert a könyvkupaccal a kezemben voltam elfoglalva. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy előttem termett Hanka és egyszerűen nekem szegezte a kérdést, hogy nem akarok-e csatlakozni. A könyvek és Vatta miatt rávágtam a "de"-t, a szöszi pedig továbbsuhant. Nekem viszont nem volt időm már utánarohanni, hogy akkor pontosan mi is ez, mert egyrészt Hanka gyorsan eltűnt a szemem elől, másrészt pedig Vatta is eltűnt és meg kellett keresnem. Aztán pedig jött Keiko és egy edzésen találtam magam. Röviden ennyi.

Akkor mondhatni nem önszántadból csatlakoztál. Azonban az előbbi válaszaidból az jött le, hogy nagyon megszeretted. Javíts ki, ha rosszul látom. Jó ha van pár lelkes játékos a csapatban. Őrzői poszton játszol igaz? Az is a kedvenced, vagy inkább másfelé húz a szíved?

Nem önszántamból, de így utólag azt hiszem, hogy Vatta megérezte, hogy Hanka jönni fog és direkt elszökött, hogy ne legyen időm már válaszolni... a kis cseles. De most már mindegy is, hiszen mint mondtam és mint mondtad, szeretek kviddecsezni.
Igen, őrző vagyok. Viszont ennek is furcsa története van, hiszen úgy volt, hogy az első meccsen - és az utána következőkön - hajtó leszek, de végül közös megjegyezés alapján posztot váltottam és őrző lett belőlem. Azóta sem bántam meg a döntést.
Nem tudom, nekem nincs olyan, hogy "kedvenc poszt", mindegyiket jónak tartom és szívesen kipróbálnám az összeset, de azt hiszem, hogy fogónak nem lennék jó... a magasságom miatt. Viszont lehet, hogy lebeszélem Keikoval, hogy az egyik edzésen hadd terelőzzek egy kicsit, kíváncsi vagyok, hogy mennyire lennék béna benne.

Jut időd a tanulásra is?

Jut igen, habár a prefektusi dolgok miatt most le kellett faragnom az alvásra szánt időt és Vattával is kissé kevesebbet foglalkozom, de tudok tanulni.

Vatta nagyon ravasz tud lenni a maga módján. Van rajta kívül más állatod?

Az biztos, szóval nagyon figyelnem kell rá, mert képes zombi-apokalipszist előidézni... na jó, azt azért nem.
Hát tekintve, hogy egy kilenchektáros birtokon élek, amikor nem az iskolában vagyok, sok állatunk van. Vattán kívül volt egy lovam, Naniti, de ő... szóval ő...

Értem. Azt hallottam, hogy tudsz zongorázni és fuvolázni. Igaz ez?

Igen, tudok. Hat és fél éve zongorázok, a szobámban is található egy kisebb méret, szintetizátorhoz hasonló a mérete, de még is csak zongora. Fuvolázni pedig két évig tanultam, de az nem tetszett annyira, így abbahagytam.

Egyszer majd zongorázol nekünk a klubhelyiségben?

Hát... nem is tudom. Csábító ajánlat, de nem szeretek közönség előtt zongorázni. Nem vagyok lámpalázas, csak az a baj, hogy én azért kezdtem el zongorázni, mert akkoriban kevés barátom volt és a nővéremmel is történt egy baleset, így ez a hangszer jó volt arra, hogy kifejezhessem az érzéseimet, de a hat és fél év alatt még sosem játszottam közönség előtt és valószínűleg nem is fogok. Nem tartom magam annyira jónak, hogy előttetek... szóval bocsánat, de nem.

Semmi gond, megértjük. Van kedvenc sütid?

Hát ha a vattacukor annak számít, akkor az a kedvencem. Bár én azt inkább édességnek mondanám. Szóval akkor ugye sütemény. Hát nagyon édesszájú vagyok, erre nem igazán tudok válaszolni.

Köszönöm szépen, hogy időt szántál ránk. Sok sikert a vizsgákhoz és azért aludj is néha!

Köszönöm és aludni is fogok, megígérem.