Volt egyszer, hol nem volt... jómagam, Alex vendégül láttam Aileent városomban, Budapesten, és miután átverekedtük magunkat az éppen aznap Spar Maratonozó tömegeken, meglátogattuk a Nyomozás kiállítást (és detektív játékot) a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
A történetnek ez a része a legérdekesebb, de nem emiatt ragadtam pennát a kezembe.
Miután körbejártuk a kiállítást, megoldottuk a rejtélyeket és megtaláltuk az ellopott gyémántot - mindeközben hihetetlen lélekerőről tettünk tanúbizonyságot, mivel sikerült visszatartanunk magunkat attól, hogy a spoilerező kisgyerekeket egy-egy blindus magnus-szal kíméletlenül elintézzük! -, leültünk a múzeummal szemben terpeszkedő Anonymus lábaihoz.
Anonymus a középiskolás diákok körében arról lehet híres, hogy a szóbeszéd szerint, ha megfogod a kezében tartott tollat, akkor sikeresen teljesítesz az érettségiden! Nem tudom, ez minden vizsgára igaz-e, mindenesetre az érettségin nekem bejött, úgyhogy ha hisztek az ilyesmikben, mindenképp érintsétek meg a megmérettetések előtt egy nappal "Anonymus cerkáját"!
No, szóval Aileen és én nyugiban beszélgettünk és eszegettünk Anonymus lábánál, amikor odajött hozzánk egy férfi, és elkezdett kérdezgetni arról, ki volt Anonymus, tudnánk-e róla mondani valamit. Csak ültünk és néztünk ködös tekintettel. Kinyögtük, hogy történetíró volt, és felsejlett ugyan a fejemben holmi "Béla" meg "valamilyen Hungarorum", nem nagyon tudtunk neki érdemben válaszolni. Később megfejtettük, hogy a valamilyen Hungarorum 'Gesta Hungarorum' lesz, de ennél többet tényleg nem tudtunk előhalászni az emlékezetünkből.
Ez után a hosszas bevezető után Anonymusról akarok most nektek írni, hogy egyrészt én is többet tudjak róla, mint amennyire jelenleg emlékszem, és hogy amikor titeket kérdeznek meg, ki volt a fickó, ti ne kerüljetek olyan helyzetbe, hogy csak pislogtok, mint hal a szatyorban.
Anonymus
Más néven Anonymus Belae Regis Notariusként (Béla király Névtelen Jegyzője; az 'anonymus' névtelent jelent) ismerhetjük. Személyét olyannyira rejtély fedi, hogy szinte semmit sem tudunk róla. Körülbelül a 12-13. században élt, nyugati műveltségű szerzetes vagy világi pap lehetett, és feljegyzéseiből is csak annyit sejthetünk, hogy neve P-vel kezdődött. E körül is van egy kis érdekesség: az interneten böngészve kétféle értelmezést is találtam a 'P dictus magister' kifejezésre, ami a mű elején olvasható. Míg a Wikipédia szerint "a mesternek mondott P"-ként kell fordítani, más oldalon a "P-nek nevezett mester" a helyes. Kicsi különbség, mégis más gondolatokat ébreszt, nem...? Egy harmadik vélekedés szerint még ennyit sem tudhatunk. Ők úgy gondolják, a P.dictus a Praedictus (fentebb említett) rövidítése, és a mű elejéről még hiányzik egy darab, amire itt visszautalt.
A hatalmas és vitatott mű, amelyet a nevéhez kötünk, a Gesta Hungarorum szövegében a megboldogult Béla király jegyzőjének nevezi magát, de még abban sem biztosak a történészek, II. (Vak) Béláról (uralkodott: 1131–1141 között), III. Béláról (uralkodott: 1172–1196 között) vagy IV. Béláról (uralkodott: 1235–1270 között) van-e szó. Függően attól, kinek hiszünk, Anonymus lehetett akár III. Béla jegyzője, Péter Pál erdélyi püspök, Péter esztergomi prépost vagy a IV. Béla idejében élt Pous mester is, és ez még csak három személy a sokból, akivel azonosítani vélik az írót! A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a történetíró III. Béla jegyzője volt.
A korok és személyek mellett és ellen is szólnak érvek, de egyik sem döntő a meghatározásban. Az egyik vélekedés szerint Anonymus feltehetően Itáliában tanult, a másik szerint valószínűleg Párizsban. Egyik-másik illetőnek - akivel azonosítanák Anonymust - egyéb írásai másmilyen szövegezésűek, ezért tartják valószínűtlennek, hogy a két személy megegyezne. A Gesta Hungarorumban más-más szakértők más-más nézeteket látnak, amelyek más-más korok sajátjai voltak.
A hatalmas és vitatott mű, amelyet a nevéhez kötünk, a Gesta Hungarorum szövegében a megboldogult Béla király jegyzőjének nevezi magát, de még abban sem biztosak a történészek, II. (Vak) Béláról (uralkodott: 1131–1141 között), III. Béláról (uralkodott: 1172–1196 között) vagy IV. Béláról (uralkodott: 1235–1270 között) van-e szó. Függően attól, kinek hiszünk, Anonymus lehetett akár III. Béla jegyzője, Péter Pál erdélyi püspök, Péter esztergomi prépost vagy a IV. Béla idejében élt Pous mester is, és ez még csak három személy a sokból, akivel azonosítani vélik az írót! A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy a történetíró III. Béla jegyzője volt.
A korok és személyek mellett és ellen is szólnak érvek, de egyik sem döntő a meghatározásban. Az egyik vélekedés szerint Anonymus feltehetően Itáliában tanult, a másik szerint valószínűleg Párizsban. Egyik-másik illetőnek - akivel azonosítanák Anonymust - egyéb írásai másmilyen szövegezésűek, ezért tartják valószínűtlennek, hogy a két személy megegyezne. A Gesta Hungarorumban más-más szakértők más-más nézeteket látnak, amelyek más-más korok sajátjai voltak.
Szóval ez minden, amit a személyről tudhatunk, illetve esetleg még azt, hogy a Felső-Tiszavidékről származott, és bár sokan nem tartják történetírónak, csak költőnek. munkásságát tekintve még iskolaévei alatt összeszerkesztett egy Trója-históriát korábbi források használatával.
A fő műve mégis a Gesta Hungarorum (jelentése 'A magyarok viselt dolgai'), amelyben népünk regényes történelmi eseményeit fogalmazta meg 200-300 évvel azok megtörténte után. A kötet a magyarok őshazájától az államszervezés kezdetéig tartó időszakot öleli fel, bár sokan bírálják a mű hitelességét. Azért van ez, mert ugyan a szerző az elején kijelentette, a "parasztok hamis meséivel" és a "regösök csacsogó énekével" szemben ő valódi tényeket fog közölni, mégis merített ezekből, ahogy a nemesi családok hagyományaiból is. A történettel a szórakoztatáson kívül más, fontosabb célja is volt: a hun Attila és az Árpádok összekapcsolásával elérte, hogy a honfoglalás a "jogos örökség" birtokbavétele lehessen. Emellett a maga politikai világnézetét is elrejtette az írásban, korának állapotát igyekezett tükrözni.
Az biztos, hogy a csekély mennyiségben rendelkezésére álló ősi mondákat és hiteles eseményeket dolgozott fel (kevés forrása volt: közkeletű krónikák, évkönyvek...), ezzel teremtette meg a magyar hagyományok alapját: a hun-magyar rokonság gondolatát, és a szkíta származásmítoszt. Ebben különbözik például a Gesta Hungarorum más akkori írásoktól: a korábbi gesztaírók csak az uralkodóház történetével foglalkoztak, Anonymus az egész magyarságéval. A magyar nemesi családok évszázadokon át az ő írására hivatkozva vezették le származásukat, a honfoglalás korabeli hódító hősöktől való származtatás a családok tekintélyét növelte. Ennek érdekében Anonymus meglévő földrajzi nevekből keltette életre a honfoglaló magyarok ellenségeinek nagy részét, akiket a magyarok dicső harcokban legyőzhettek.
Mivel a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély, különösen kevés az ezen időszakra vonatkozó magyarországi keletkezésű forrás, a magyar tudomány ezért is használta sokáig előszeretettel Anonymus művét mint a magyarság történetének leírását.
Az eredeti mű már nem létezik, de egy 13. századi másolata az Országos Széchényi Könyvtár kincsei közt ma is megtalálható.
Linkek, amik érdekelhetnek:
A Nyomozás Kiállítást november 3-áig ti is végigjárhatjátok. Főként gyerekeknek érdekes, de felnőtteknek is jó szórakozás! Mi rengeteget röhögcséltünk, elbíbelődtünk a kis színes matricákkal, és a végén ajándékot is kaptunk!
A Nyomozás Kiállítást november 3-áig ti is végigjárhatjátok. Főként gyerekeknek érdekes, de felnőtteknek is jó szórakozás! Mi rengeteget röhögcséltünk, elbíbelődtünk a kis színes matricákkal, és a végén ajándékot is kaptunk!
Itt olvashattok róla bővebben: Mezőgazdasági Múzeum/Nyomozás
Arról, hogy egy keltezés nélküli szöveges emlékről például hogyan lehet megfejteni, mikor is íródott, és hogy ezt mekkora sikerrel alkalmazták a Gesta Hungarorum esetében, itt olvashattok egy érdekes és nem túl bonyolult szöveget a Sulinetnek köszönhetően: Mikor élt és ki lehetett Anonymus?
A Gesta Hungarorum a Magyar Elektronikus Könyvtárban, Pais Dezső fordításában: MEK: Gesta Hungarorum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése