Biztosan eleget hallottatok már mugli iskolátokban ezekről, de lehetnek olyanok, akik elfelejtették, milyen nap is volt tegnap. Valamint észrevettem, hogy nagyon sok külföldi jár a Bagolykőbe, tőlük pedig nem is várhatjuk el, hogy maguktól tudják, Magyarországon mit ünnepelünk október 23-án. Nem emlékeztünk meg október 6-áról sem idén, ezért gondoltam egy kalap alá veszem októberi nemzeti ünnepeinket!
Röviden írok róluk, és játékot is rejtetek a cikkbe. Jó olvasást!
Október 6. Az aradi vértanúk napja
1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a 48-49-es forradalom és szabadságharc honvédtisz
tjeit, illetve Budapesten Batthyány Lajost, aki addig miniszterelnökként tevékenykedett.
| Arad |
Miért kellett meghalniuk?
A Habsburg Birodalom részeként Magyarország viszonylagos önállóságot élvezett a birodalom többi országával szemben, de ezek természetesen mégsem értek fel a reformkori elvárásokkal. A jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet óhajtó ellenzéki nemesség és a pesti ifjúság végül elérték, hogy 1948. március 15-én, mint akkor már több más helyen, Magyarországon is kitört a forradalom.
Például itt olvashatsz a forradalom és szabadságharc előzményeiről és lefolyásáról, én most annak befejezéséről írok csak.
A miénk a legeredményesebb megmozdulása volt a 48-as európai forradalmi hullámnak: Oroszország tudta csak legyőzni hadseregével, akkorával, amekkora még sosem járt az oroszoktól külföldön.
1849. augusztus 13-án Világosnál tették le előttük a fegyvert a magyarok, és ezzel újabb fricskát mutattak a Habsburg Birodalomnak, azt üzenvén ezzel: "nem ismerjük el, hogy legyőztetek minket, csak azt, hogy két ekkora birodalom ellen már tehetetlenek vagyunk".
Ezért történt az, hogy a tiszteket megillető golyó általi halál helyett a vértanúkat felköltötték (Valójában nem mindet. A Wikipédián részletesebben olvashatsz arról, hogy zajlott az ítélkezés, hogy zajlott a búcsúzkodás, és ki miként halt végül meg.)
Játék: Mely magyar hősünk mely szuperhős bőrébe bújt?
Október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe
Úgy tűnik, az október a nagy forradalmak ideje nálunk. Több, mint 100 évvel később a második világháború után Magyarországra váró kegyetlen kommunista vezetést megelégelvén kezdődtek tüntetések.
Mik történtek ekkor?
A Szovjetunió kérlelhetetlen diktátorának, Sztálinnak a nézeteit Magyarországon képviselő Rákosi Mátyás tartotta terrorban a népet. A rétegeket megfélemlítő, példát statuáló koncepciós perek, a rendszerellenesnek titulált személyek deportálásának, kivégzésének mindennapjai voltak ezek. A vezetés hatalmas besúgóhálózattal rendelkezett, így nem tudhattad, kiben bízhatsz igazán. Ha szeretnél a hangulatba belehelyezkedni, olvasd el Gorge Orwell 1984 című fikciós regényét.
Sztálin halálával új vezetés került a Szovjetunió élére, akik lemondatták Rákosit, helyére pedig 1954-ben Nagy Imrét ültette. Nagy Imre véget vetett az erőszaknak, bezáratta az internálótáborokat, jobb életszínvonalat teremtett, és további nagy reformötletei megvalósításába kezdett. Ezek, bár demokratikusabbá tették a közéletet, sajnos nem bontakozhattak ki igazán. A szovjeteknél történő változások miatt Rákosi visszakerült az ország élére, és vele visszatért az erőszak is, de az emberek vágyát a jobb életre így már nem nyomhatta el.
Az 56-os forradalomról izgalmas részleteiben a Wikipédián olvashatsz. Én még elmesélem, hogy október 23-án először Debrecenben majd Budapesten is tüntetések kezdődtek, melyeket fegyveres erőkkel igyekeztek leverni. Nagy Imre és más politikusok (például a pártjában tevékenykedő Kádár János) is igyekeztek hazatérésre bírni a tömeget, akik a szovjet csapatok Budapestre érkezésével sem voltak hajlandóak befejezni tüntetéseiket. A tömegek épületeket foglaltak el, a fegyveres harc napokig folyt köztük és elnyomóik között.
Nagy Imre az 54-ben megkezdett reformok folytatását ígérte a népnek, és a szovjet csapatok kivonását Budapestről. További zűrök (ld. a cikk) után végül új kormány alakult, sőt a betiltott pártok elkezdhették folytatni tevékenységüket. Magyarországon felszámolták az egypártrendszert, szabad választást hirdettek, a felkelőknek amnesztiát ígértek, a börtönökből kiengedték a politikai rabokat.
Végül - és ez egy másik történet - az amnesztia ígérete ellenére is százakat végeztek ki vagy küldtek munkatáborba a forradalom után. 1958-ban halálra ítélték és kivégezték Nagy Imrét.
Utólag így írnak az 56-os eseményekről: "A magyar nép számára a forradalom dicsőséges bukás volt, amely egyrészt az idők során hozzájárult az elnyomás enyhítéséhez, másrészt erőt adott az alávetettség elviseléséhez, és olyan nemzetközi elismerést szerzett a magyarság számára, amilyenben az 1848-as forradalom óta nem volt része."
Ha sikerült idáig elolvasnod írásomat (hibajavítást, kiegészítést, véleményeket kommentben várok!:), egy angol oldalt kapsz jutalmul, amelyben az 1956-ban készült fotókat ötvözték ugyanazon budapesti helyszínek jelenlegi képeivel. Az egereddel válthatsz a két kép között, így nyomon követheted a harcok sújtotta utcák és terek, például a Ferenc körút vagy a Blaha Lujza tér átváltozását:






















