Mi az az egyenlét? Ez az életmód Az emlékek őre című regényben ismerhető meg, melyet Lois Lowry írt, és 1993-ban, 15 évvel Az éhezők viadala megjelenése előtt adtak ki.

Az egyenlétben senki sem éhezik, nincs halál, nincs kín, de ha meg is ütöd a térdedet, rögvest kérhetsz egy fájdalomszüntetőt, ami azon nyomban csillapítja a kellemetlen érzést. A lakóegységedben a gondviselőiddel élhetsz elégedettségben. Ha A-nemű vagy, egy B-nemű testvéred is lehet, a házatokhoz érkezett esti élelem elfogyasztása közben pedig a napi érzelmeitekről beszélgethettek. Mit lehet, kötelező beszélgetnetek. De te nem bánod ezt a sokféle szabályt, a rendet, aminek meg kell felelned. Nem esik nehezedre a reggeli étkezés alkalmával beszámolnod arról, hogy aludtál és álmodtál-e valamit, nem probléma, hogy a névtáblával ellátott egyenbiciklidet szép egyenesen állítsd a tárolóba, majd elvégezd a korodbeliek számára kötelezően előírt önkéntes munkát az általad választott helyszínen: a Dajkáló Központban, ahol az évente megszülető 50 kisbabát gondozzák, vagy például az Öregek Házában, ahová azok a gyermektelen felnőttek kerülnek, akik már nem tudják ellátni napi feladataikat.

Az egyenlőségben zajló békés élet felszíne alatt mégis - a mi érző szívünk szerint legalábbis - súlyos problémák feszülnek. A rövid, izgalmas könyvben egy különleges univerzum tárul eléd, amelyet a főszereplő tizenkettessel, Jonas-szal együtt ismerhetsz meg, az ő túlra látó szemén keresztül.

Nem reklámozták meg túlzottan, így sokan csak egy éve, vannak, akik csak a napokban döbbentek rá, hogy Az emlékek őrének folytatása is van, méghozzá három új (új...) kötet, amelyekben még többet tudhatunk meg a már varázslatosságba hajló jövőbeli világról.

Úgy harangozták be nekem a további köteteket, hogy "ennek ugyan semmi köze Az emlékek őréhez, csak a negyedikben van utalás rá".

A második könyv a Valahol, messze valóban egy új helyszínre kalauzol bennünket. Mondhatni alternatívát ajánl az előzőekben megismert szabályozott, lenyugtatott közösség helyett. Itt egy szabály van: a túlélésé. Az éhezés, a nyomor mindennapos, bár nem elviselhetetlen, a szülők a kölykeikkel rémesen bánnak. Éppen most készülnek karámot építeni nekik és az állatoknak, hogy végre tudjanak rendesen dolgozni a folyton zajongó, elviselhetetlen vakarékoktól. A faluban az irányítást képviselő Őrzők Tanácsa tesz olykor rendet, hozzájuk lehet fordulni vitás kérdésekben, de általában előbb elintéz téged a falu agresszív népe, semmint eljuthatnál a tárgyalásig. Rá kell jönnöd, hogy ha még csak egy- vagy kétszótagos nyikhaj gyerek vagy, nincs esélyed a felnőttekkel szemben, akiknek már három, ne adj' Isten négy szótagból áll a nevük.

Ebben a szabad világban kell elboldogulnia Kirának, az árva lánynak, akiről már születésekor tudták, hogy haszontalan lesz. Rögtön ki kellett volna rakniuk a mezőre kicsavarodott lába láttán, oda, ahol a beteges, gyenge vagy sérült embereket hagyják, hogy elvigyék őket a vadak. De az édesanyja látta Kirán, hogy erős gyermek. Nem mondott le róla, haláláig nevelte, és a lányról hamarosan kiderül, hogy valóban több van benne, mint amennyit kinézni belőle botja, és a maga után húzott hasznavehetetlen végtagja láttán.

Oké, volt egy kis utazásunk egy másik településre, de a harmadik kötet, a Hírvivő első szava láttán sejtjük, hogy nem utaztunk messze az előzőtől, hamarosan gyanítani kezdjük, hogy pontosan hol is vagyunk, és már a második fejezetben előkerülnek utalások az első kötet szereplőire.

Hírvivő faluja, melyet amúgy Falunak hívnak, a legkedvesebb, legemberségesebb terület az eddig megismertek közül. Ezen a helyen nemhogy kidobnák a testi hibával érkezetteket, nagy tiszteletben tartják őket. Mindenki segítőkész és boldog, Vezető jó döntéseket hoz és okos tanácsokkal lát el.

Csak Erdőre akad néha panasz. A rengeteg önálló személyiséggel bír, és megválogatja, kit enged át magán. Szeleburdi lurkóból érett ifjúvá cseperedő főszereplőnk, a Hírvivő név várományosa az, akit Erdő sosem bánt, mindig magába fogad, s így ő szállítja az információkat Erdő körüli más településekre.

Falu élete derült, kellemes, bár a szemfülesebb lakók érzik, valamilyen feszültség, kellemetlen dolog bujkál a háttérben az utóbbi időben, és hamarosan ki is derül, mi ez pontosan.

A negyedik, egyben utolsó kötet az, amely végre ismerős helyszínen fogadja Az emlékek őre kedvelőit. A fiú egy újdonsült szülőanya megismerésével kezdődik. A szülőanyaság nem megbecsült foglalkozás az egyenlét világában. Azokat a lánygyermekeket osztják erre a szerepre, akik másra nem találtattak alkalmasnak. Hordozóként 3 terméket szülsz a világra, majd valamilyen fizikai munkára osztanak be felnőtt éveid további eltöltésére. Így esik ez Claire-rel, akiről hamar megsejtjük, és nem sokkal később meg is bizonyosodhatunk róla, hogyan illeszkedik eddig megismert történetünkbe.

Claire idő előtt minősítését veszti, és más munkahelyre helyezik át. Valami nincs rendben vele. Körülötte mindenki elégedett, a déli étkezések alkalmával felszínes dolgokról fecsegnek, megvannak a maguk kis problémái, de összességében nem zavarja semmi lelkük állóvizét. Claire ezzel szemben nem érzi jól magát a bőrében. Napjai egyhangúak, unatkozik, és különös, ismeretlen vágyódást érez, amelyet - mint sikerült munkatársaitól kipuhatolóznia - senki más nem. Hamarosan az ő élete is sorsfordulót vesz, és egy hosszú utazásnak néz elébe, amely úton ő is sok új felfedezést tesz, és végre számunkra is kiderül, mi történt a kötetek során hátrahagyott szeretteinkkel.

Jó olvasgatást a könyvekhez, és aki még nem tudja, az hallja meg: az első kötetet megfilmesítették, a premier pedig szeptemberben várható. A muglik közösségi zajkép-termeiben vetítik majd (az eljárás gyakorlatilag olyan, mintha a könyv olvasása helyett egy marha nagy mágikus, mozgó festményt néznél egy szobában, a fal teljes szélességében olykor zenei aláfestéssel), és szeptember 13-án egy kisebb varázslócsoportot is indítanak az ún. "film" megtekintésére. Részleteket megtudhatsz, ha pálcáddal idekoppintasz, és elmormolod a "Varázslatos találkozók" igét.

 

 

vagy:

 

 

 

 

 

b) Balról berakás:

4.) Sárga kereszt:
A sárga kereszt jön. Itt viszont nem számítanak, hogy az egyes elemek lefelé is stimmelnek-e!
4 eset fordulhat elő, amikor a 4 sárga élkocka felfelé néz:
a) 2 egymás melletti élkocka rossz:

 

 

Tehát: A két rosszat szemben és jobbra tartod magadtól, úgy, hogy a sárga közép felfelé néz! Felhozol egy 6-os blokkot a szemközti oldalra, úgy, hogy a szemközti oldalon csak a bal szélső sáv ne legyen fehér! Ebből a 6-os blokkból csinálsz egy fordított L betűt, méghozzá a következőképpen: Elfordítod a tetejét (Óra mutató járása szerint), majd a jobb oldalról a 2 fehér színt leteszed alulra és végül visszafordítod a tetejét. Ha megvan a fordított L, leviszed az L betű szárát (középső sort) alulra. Most visszafordítod a kockát úgy, hogy a fehér szín felfelé nézzen, majd berakod a hiányzó sarkot az 1.)-es pontban leírtak szerint!

c) mind a 4 élkocka rosszul áll:
Ebben az esetben végigcsinálod vagy az a) vagy a b) algoritmust, amivel megkapod vagy az a) vagy a b) esetet, attól függően, hogy előzőleg melyiket használtad!

 

5.) Sárga sarkok kirakása

Ebben a lépésben az összes sárga sarkot megfordítod 1 vagy több lépésben, úgy, hogy a végeredmény egy teljes kész sárga oldal legyen (úgy, hogy az nem érdekel, hogy körben nem stimmelnek a színek)!
Itt elég sok lehetőség van, de az alábbi mozdulatsort ismételve, mindig ki tudod rakni a kockát:

 

Szavakkal leírva: Tartsd a két kicserélni való élkockát szemben és balra! Most fordítsd a jobb oldalt fel és a tetejét jobbra, majd a bal oldalt fel és a tetejét balra! Most a jobb oldalon szemben kell 3 fehérnek lennie, azokat tedd le az alsó sorra! Fordíts a tetején kettőt, majd a bal oldalt fordítsd lefelé! Ezek után a tetejét fordítsd jobbra, a bal oldalt fordítsd hátrafelé, ezzel visszajön a szemközti oldalra balra 2 fehér, amihez a teteje elfordításával (2 fordítás) állítod oda a 3. fehéret, majd végül ezt a kész 3-as fehéret fordítod le a többi fehérhez.

Aileen Mókus Aurora

A végzős-szórásból kimaradt a lány, mivel a krónikák írói mind úgy tudták, a Bagolykőn folytatja tanulmányait mestertanoncként. Illetve Alex kicsit előbb megtudta, hogy elmegy, de szegény tökkelütött nem kapcsolt, hogy ez kihatással lenne a végzős interjúkra is...

Így hát Linke egy teljesen saját portrét kap magáról, ez amolyan bicsibocsi cikk lesz, és én írom - Alex -, ettől még viccesebb. Meg különben is, tökre érdekes az élete, úgyhogy sasoljatok!

Tudom, tudom, kicsit elavult a kép róla, de így ismertem meg, muszáj volt ezt beragasztanom! o:)

Khm. Khm. Lenézünk hétvégén a Pillangóba? XD

Persze. :D

Király! Akkor most már megpróbálom összeszedni magam. ^^ Hogy állsz a vizsgára készüléssel? Mikből tervezel vizsgázni? Melyik tárgytól félsz?

Nem most kezdtem készülni, egész évben tanultam rájuk, szóval szerintem mostanra már igazán felkészült vagyok. :D

Varázskörökből, Bájitaltanból és Sárkánytanból biztosan vizsgázom, gondolkozom a Rúnatanon és a Művészeteken, na meg persze a VAV-ot is muszáj lesz letenni. Na, attól félek. O__O Állítólag repüléstan kérdések is előfordulhatnak, ahhoz pedig sülthülye vagyok.

És én hol voltam, amíg te egész évben tanultál rájuk? T_T Most szívok, mint a torkosborz. Miért nem rugdostál...?

Öhm... Hát a betegségem miatt volt. :D Amikor rosszabbul éreztem magam, akkor igyekeztem eltűnni a tekintetek elől, és akkor elbújtam és tanultam. *megpróbálja kivágni magát* XD

Annyira nem ér erre fogni! :D *játékosan megböki az oldalát* Szóval úgy volt, hogy itt maradsz mestertanoncnak. Mondd el az olvasóknak, mi szeretnél lenni, ha nagy leszel, és hogy miért és mire változtak meg a terveid?

De sok kérdés egyben. Húúú, akkor kezdjük az elején. Gyógyító szerettem volna lenni, kiskorom óta vonzott ez a szakma, talán éppen azért, mert édesanyám betegségben halt meg. Közben az is kiderült, hogy valószínűleg van tehetségem a jósláshoz, Tender professzor pedig segített volna fejleszteni ezirányú tehetségemet. Ezek voltak a terveim, amik a közelmúlt eseményei miatt teljesen borultak. Mihaellel való kapcsolatomnak vége lett, én pedig úgy érzem, hogy nem akarok maradni. Levegőre, egyedüllétre, új ismeretekre, más tájakra vágyom. Nem szeretnék itt lenni, nem akarok találkozni vele, összességében elveszítettem az önbizalmam és önbecsülésem nagy részét, ezért most nem is látom tisztán, hogy mihez akarok kezdeni a jövőben.

Furcsán hangozhat, hogy mindez egy fiú miatt, de azt kell mondanom, hogy ő csak az utolsó csepp volt abban a bizonyos pohárban. Elég régóta úgy érzem, hogy folyton depressziós vagyok, ezt csak melletted és újabban Mihael mellett sikerült elfelejtenem. Te jövőre nem leszel itt, Mihael pedig... Szóval úgy érzem, meg kell próbálnom megállni a saját lábamon. Eddig mindig másokra támaszkodtam, most meg kéne próbálnom kezdeni magammal valamit.

Új terveim, hogy leteszem a vizsgáimat, aztán a nyár további részében dolgozni fogok, hogy pénzt szerezzek, aztán irány a világ. Rajzolni fogok, fejlesztem magam és, ha visszajövök, remélhetőleg már egy magabiztosabb ember leszek. Szóval egyelőre elhagyom az iskolát, de az is lehet, hogy sosem térek vissza, legalábbis mint diák.

...

Apukád simán elenged? Mit fogsz dolgozni? Azért a közös nyaralást megejtjük? Én is keresek munkát a nyárra.

Nem simán, de mivel a saját pénzemen megyek, úgy érzem, hogy ez az én döntésem, és vagyok annyira felnőtt, hogy ne kelljen az engedélye. Hm... Ez kicsit így erős. Igazság szerint ő nem engedne el, de mióta kiderült, hogy beteg vagyok, a sarokig sem szívesen enged el. Viszont megbeszéltük a dolgot. Ha bármi baj lenne, hazajövök, és folyamatosan levelezni is fogunk. Így pedig már belement a dologba. :)

Dolgozni... Hát Szalamantonban fogok fagyit árulni, és át fogok járni Üstösdbe egy varázslócsaládhoz, hogy felkészítsem a lányukat a mágussulira. Ez nem tudom, hogy neki miért jó, de hát pénzt kapok érte, úgyhogy nem panaszkodom. 

A közös nyaralás pedig mindenképpen áll, legszívesebben az egész nyaramat a közeledben tölteném. :) Megnyugtatóan hatsz rám. *__*

Ha ez a vágyad, én igazán nem állok az utadba, Móki. ;)

Ezek jól hangzanak! Kapok ingyen fagyit? *.*

Nem félsz ilyen hamar útnak indulni? Úgy érzed, a Bagolykőn szert tettél arra a mágikus tudásra, ami elegendő a boldoguláshoz? - Asszem, muszáj ilyen kérdéseket feltennem, bocsi. - Hogy érzed, mit köszönhetsz a sulinak? Mik a legkedvesebb emlékeid innen?

Persze, hogy kapsz. :D De csak, ha a főnök nem látja. ::)

Félek, de úgy gondolom egész eddigi életemben már eleget féltem mindentől. A tudásomnak pedig elegendőnek kell lennie, hiszen akkor már meglesz a papírom is arról, hogy elhagyhatom az iskolát, megfelel a tudásom egy átlagos felnőtt varázsló tudásának. Azt sajnálom, hogy nem tanulhatok többet a varázskörökről, igazán hasznos tudomány. De szerintem utam során ragad majd rám néhány dolog.

A tudásomat, a barátaimat, például téged is. Nem hiszem, hogy egyébként találkoztunk volna, akkor pedig sokkal szegényebb lenne az életem. :) <3 

Húú, például az első hógolyózásunk, meg az, az egész karácsony. :D A tusa eleje, amikor Kumával kalandozni indultunk. Meg egy rakás pillanat, amiket elrakok egy képzeletbeli kincsesládába. Például, amikor Yarral álltam a levita torony kilátójában, vagy amikor Runával ruhát válogattunk, mert nem tudtam eldönteni, hogy mit vegyek fel. Aprócska dolgok, amik akkor talán nem is tűntek fel, most viszont, hogy elválok ettől a helytől, fontossá válnak. :) Például a te kék tekinteted is belekerül abba a bizonyos ládába. :D

De tényleg. O.o Akkor nem is ismernénk egymást. O.o

Na, ne hízelegj, mert elpirulok. *tényleg elpirul*

Inkább még válaszolj az utolsó kérdésemre. Szoktál magadnak jósolni? Van értelme egyáltalán? Mit hoz a jövőd? Van benne veteránautóm? *.* Csak vicceltem!:)

Nem hízelgek, szeretlek. :) Magamnak még nem jósoltam, mármint komolyan nem, csak gyakorlásképp. Azt már sikerült megtanulnom, hogy jobb nem tudni a jövőről. A legtöbb esetben csak árt, ha valaki túl kíváncsi, de azt nem tudom, hogy van-e értelme. Gondolom, ha valaki nagyon tanácstalan, akkor jól jöhet egy kis útmutatás a kártyáktól. :) A jövőm jelenleg tiszta homály, de remélhetőleg majd kitisztul az ég felettem. ::) :D És azt is remélem, hogy minket sosem sodor el egymástól sem a sors, sem a végzet, mert akkor csúnyán fenéken kell billentenem azokat, akik a sors fonalait birizgálják. :D <3

Rossz vagy nagyon. <3

Óóó, eltértünk Mihaeltől, shit. Nem tudok drámaian kivonulni.:D

:D Attól még kivonulhatsz drámaian. :D "Köszönöm, hogy időt szakítottál rám, a süti is finom volt, és most megyek és kibelezem a volt pasid..." ::) XD

Ezt így beírom. Köszönöm. :D
Milyen süti? Fullra nem kaptam sütit. :D

Na, én ennyit tudtam tenni. Aki egyebet is meg akar tudni Mókiról, a küldjön neki baglyot vagy csábítsa a Tündérkertbe, amíg még itt van. ;)

Na de, most már biztos mindenki szeretné tudni, hogy mégis miben kóstolhatja meg, ezt a bizonyos ízt. Bár kis hazánkban még nem olyan elterjedt, lehet kapni különböző umami íz fokozókat. 

De ne keseredj el, ha nem találod a boltok polcain az umamis flakon. Ha hiszed, ha nem, már ettél olyasmit, amiben van.Umami található a paradicsomban, sajtfélékben, halakban, salátában, gombában, szója szószban és a már említett konbuban. Természetesen a húsokban is megtalálható nem véletlen használatos a "húsíz" elnevezés is.

Az első találkozásod az ízzel viszont nem is a fent említettek kapcsán volt, hanem még egészen kicsit korodban: az umami ugyanis az anyatejben is jelen van. 

Ha még mindig kételkedsz, vagy csak nem emlékszel és most rögtön ki szeretnéd próbálni, és tesztelni, valóban érzel-e egy ötödik ízt a már említett négy mellett, akkor nincs más dolgot, mint kinyitni a hűtőt, és megkóstolni egy kis ketchup-ot. 

                          Laurena Aquamarine