Levita Portrék - XXX. - Slivovics Lily

Slivovics Lily

Hosszú ideig - több, mint 3 évig :o - szünetelt a blog leghosszabb sorozata, a Levita Portrék, de most visszatérünk, és a kerek 30. interjúban házunk gyönyörű orosz újoncával, Slivovics Lilyvel beszélgetünk.

Szia! Köszönöm, hogy szánsz rám némi időt. Ha jól tudom, te Oroszországban születtél. Miért és hogyan kerültél Magyarországra?

Szia! Én köszönöm! Igen, ott születtem. Úgy kerültem Magyarországra, hogy anyukám magyar, és ideköltöztünk, vagyis pontosabban Sümegre, ami egy mugli lakta város.

Oh, igen, ismerem. Szép hely! Volt valami különösebb - publikus - oka a költözésnek vagy csak környezetváltozásra vágytatok?

Igazából csak az volt az oka, hogy anyukám szerette a muglikat tanulmányozni, és egy a szülővárosához közeli helyre akart költözni.

Egyértelmű volt, hogy ide fogsz járni a Bagolykőbe, vagy azért voltak más alternatívák is, amik szóba jöttek az oktatásod kapcsán?

Nem voltak, hogy anyukámat idézzem: 'Vagy a Bagolykőbe, vagy sehova!'

Hú, ez elég határozottan hangzik. Szerencsénk van, hogy anyukád emellett döntött. Na, de most azért már itt élsz egy ideje, és a suli sem ismeretlen a számodra. Láttalak a levitás bulin is. Úgy érzed beilleszkedtél már, vagy van hogy kívülállónak érzed magad?

Még egy kicsikét kívülállónak érzem magam, de egyre jobban gondolom azt hogy beilleszkedtem.

A nyelvet újként ismerted meg, vagy már az előtt is beszéltél magyarul, hogy ide költöztetek? Mondtad, hogy anyukád magyar, esetleg ő tanított meg rá?

Már régóta beszélem a magyart, még négy éves lehettem mikor először ideköltöztünk, akkor lettem megtanítva én is meg a bátyám is, igen anyukám által.

Én azt hittem, hogy csak mostanában jöttetek. *elkerekednek a szemei a meglepetéstől, majd megköszörüli a torkát és megpróbálja összeszedettebben folytatni* Mi a Levitában igyekszünk mindenkit tárt karokkal fogadni, de azért az ember a legjobban a barátai körében érzi magát. Neked sikerült már összebarátkoznod valakivel vagy valakikkel?

Még közeli barátságot senkivel se kötöttem, de akárki társaságában jól érzem magamat, ha az illető nem piszkál.

A tanulással hogy állsz? Van kedvenc tanárod vagy tantárgyad?

Nem megy tökéletesen, de igyekszem. Kedvenc tanárom sok van, pontosabban az összes tanár aki itt tanít, tantárgyak közül pedig az összes a kedvencem.

Hú, te aztán szorgalmas vagy! Igazi kék! Idén ramatyul kezdtük a pontversenyt, de elég hamar felzárkóztunk. Szerinted van esélyünk nyerni?
Van elég sok esélyünk, csak ahhoz még kell pontokat gyűjteni.

Mit szeretsz csinálni a szabadidődben? Van valamilyen hobbid?
Olvasni és énekelni nagyon szeretek. Az éneklés és a basszusgitározás a hobbim, egyszer folk metal énekes szeretnék lenni.

Mi a véleményed a Levitáról? Úgy érzed jó helyre kerültél?
Nagyon szeretem a Levitát, szerintem jobb helyre nem is kerülhettem volna.

Ennek nagyon örülök, és szerintem mindannyian annak is, hogy szfinx lettél. Oh, egy utolsó kérdés. Amit majdnem elfelejtettem! *nevet fel idegesen* A Levita Portrék állandó kérdése: Mi a kedvenc süteményed?
Hmm jó kérdés. Nem kapkodok a sütik után, de egy szelet medovikért megmásznám az Elbruszt.

Na, ennek a felét nem értettem. *elpirul* Most megkérdezném mi is az, de már így is késésben vagyok az órámról, úgyhogy inkább arra bíztatlak, írj róla egy blogposztot. *elkezdi kapkodva összeszedni a holmijait* De tényleg. Szerintem mindenki kíváncsi lenne rá. Szörnyű milyen sokat tudok beszélni, pedig nem is én vagyok az, akit kérdeznek. Bocsi. És köszönöm az interjút. 
Nem baj! Én köszönöm!